1-13. A Zenei Kincsestárban folytatjuk barangolásunkat az európai műzene hajnalán, a XVII-XVIII. század fordulóján. Mai úticélunk Lipcse, Bach előtt jó fél évszázaddal. Noha a most fölhangzó muzsikákban első hallásra vajmi keveset tapasztalunk Bach egyetemes szelleméből, a derék lipcsei zenemesterek alapvetése elengedhetetlen Bach kibontakozásához. A közép-német városban szilárdan őrzik bástyáikat a reneszánsz tradíciók. A francia barokk furcsaságai csak nagy soká hódítanak tért. Ám a békebeli consort-muzsikálás épp itt, Lipcsében teremt meg egy sajátságos zenélési formát. Az egyetem hallgatóiból verbuválódott zenés collegiumokról van szó, amelyek a Tamás-templom mindenkori karnagyának felügyelete alatt egyházi és világi téren egyként a legmagasabb színvonallal készítették elő Bach nagy vállalkozásait. Az elsőként fölhangzó sonata szerzője, Johann Rosenmüller még Velencét is meghódoltatta. Nem másutt, mint Vivaldi későbbi szolgálati helyén, a Pietá árvaházban lett zenemester. Onnét küldte meg hazájába a velencei muzsika legjavát. Adam Krieger a lipcsei zenei collegium alapítója. Mai műsorunkban ária- vagy madrigálszerű dalokkal jelentkezik. Szerzőink még Johann Christoph Pezel és Johann Theile. A Lipcsei Egyetem Zenei Együttese muzsikál.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Válogatás Franz von Suppé nyitányaiból.
A szép Galathea (bemutató: 1865. szeptember 9. Bécs), Könnyűlovassági nyitány, Költő és paraszt