1-3. A Zenei Kincsestárban a XIX. századi fúvós szórakoztató muzsika két, ritkán hallható gyöngyszeme hangzik föl. E kifinomult műfaj egyik legjelesebb komponistáját, Franz Vinzenz Krommert jóformán elfelejtette a zenei köztudat. Krommer 3 évvel Mozart után, 1759-ben született a morvaországi Kamenicében, de jóval túlélte óriási kortársát: 1831-ben érte a halál Bécsben. Pályafutása nem mellőzi a magyar vonatkozásokat sem: 23 esztendős koráig Limburg gróf simontornyai kastélyában vezeti a zenekart, majd 4 éven át a pécsi dóm zenészei között, utóbb Grassalkovich Antal hercegi zenekarában találjuk. Bécsi éveiben színházi zenész, majd udvari komponista. A felsorolt állomáshelyeken alkalma nyílt elmélyedni a kor legnívósabb zeneműveiben. Jól kitetszik ez formás Esz-dúr concertantéjából is, amelyet két klarinétra és zenekarra szerzett. A szólisták Sabine és Wolfgang Meyer. A Württembergi Kamarazenekar élén Jörg Faerber.
4. A következő reprezentatív fúvósdarab címe - variációk C-dúrban - nem árul el valami sokat a darabról, ám az első hangoknál kitetszik, hogy a klarinétra és kamarazenekarra írott szerzemény az egyik legnagyobb nyitányszerző, Rossini kezét dicséri. A szólista Sabine Meyer.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Dohnányi: Cantus Vitae - részletek
A szimfonikus kantáta 1941. április 28-i, budapesti ősbemutatójának évfordulója tiszteletére.