1. Az olasz Bécs. A Zenei Kincsestárban a bécsi klasszika két nagyságának, Mozartnak és Haydnnak egy-egy olasz ízlés szerint készült alkotása szólal meg Cecilia Bartoli és Schiff András fölvételéről. A két szerzeményt nem csupán az olasz tradíció iránti csodálat, de az alapul vett szöveg szerzője, Metastasio is összekapcsolja. Az 1698-ban, Rómában született librettista egy egész évszázad számára meghatározta az énekelt színpadi zene stílusát fennkölt, sok esetben allegorikus szövegeivel. Mozart olasz operáinak idején, 1772 és 1775 között szerezte a Ridente la calma kezdetű, operai hangvételű ariettát. A Köchel-jegyzék 152. tételének szövege nyersfordításban: „Hadd üdítse szívemet nevető béke, és ne árnyékolja harag, félelem.
2. Mozart ariettája után egy szólókantáta, az Ariadné Naxos szigetén című csendül fel. Habár a művet Haydn utolsó eszterházi éveiben szerezte, csak Londonban hangzott fel első ízben, 1791-ben. A Thézeuszt váró királylány panaszát Haydn drámai futamokkal támasztotta alá, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy egyszer zenekari kísérettel is bemutassa.
