Nyelvédesanyánk

Miként alakultak ki a kárpátaljai palócos vagy mezőségi nyelvjárásszigetek, hogyan beszélnek a burgenlandi Felsőpulyán, milyen kutatásokat végeztek a szakemberek a két korszakhatárnak tekintett dátum 1772 és 1918 között? Sok minden más mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Tóth Péter tanulmánykötete. A nyelvész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Központjában oktat. Hozzá látogattam el az egyházmegyei napok keretében Szombathelyre. Már csak azért is, mert annak idején ő maga is úgy érkezett ide, s megtapasztalhatta, milyen az, ha nyelvjárások találkoznak. A szombathelyi nyelvészeti könyvsorozat eddig megjelent köteteiből kiderül például az, hogy bár itt is terjed a köznyelv, a vasi megyeszékhely lakóinak beszédje még mindig harmadrészben regionális. Vagy, hogy van olyan térség a Kárpát-medencében, ahol egyszerre hallani olyat, hogy cukar, kímíny, öntez, bé, vagy vött.

H. Tóth Tibor úgy érzete szükség van arra, hogy megírja ezt a jegyzetet és nem pusztán azért, nehogy mások végezzék el a munkát helyette.