Dogma vagy axióma?

A Szent István Tudományos Akadémia a legutóbbi ülését múlt hétfőn tartotta Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében, itt tudtunk találkozni a Gyulafehérvárról érkezett professzorral.
Oláh Zoltán a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola Oktatója, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Teológiai Karának egyetemi docense. Ő látta el 2003 és 2012 között a Gyulafehérvári Papnevelő Szeminárium rektori feladatait. Több tudományos szervezetnek a tagja, mint a Romániai Biblikusok Szervezete Nagyszeben székhellyel; A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bibliaközpontjának a tagja; A Septuaginta Deutsch Wuppertal és a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciák gyakori előadója. A Septuaginta Hungarica konferenciák (I–III.) alapítója és konferenciaköteteinek szerkesztője. Fő kutatási területe az Ószövetség és több más ókori zsidó irat görög fordítása, azaz a Septuaginta.
Műsorunkban Zoltán atyát a kutatásairól, illetve Ferenc pápa 2019-ben tett csíksomlyói látogatásáról is kérdezzük, mert abban fontos feladatot látott el; továbbá négyhetente jelentkező, a Szent István Tudományos Akadémia tagjait bemutató sorozatunkban természetesen ezúttal is igyekszünk beszélgetőtársunkról egy vázlatos portrét is adni.

Az Akadémia történetéről:
1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált.
A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról.

Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír