Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán.
Hangmérnök: Horváth János. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata. (31/2.)
Pályám emlékezete
szerkesztő: Liptay Katalin
"A szépség megszállottja vagyok..."
Somogyi Győző képzőművész, salföldi gazdálkodó és huszárkapitány
Először a papi hivatást választotta, azután rájött, hogy festőként kell Jézust szolgálnia. Életét és életművét a kereszténység és a hazaszeretet határozza meg. A történelem pusztításai által megsemmisült vagy sérült hagyományainkat, kincseinket rekonstruálja és adja tovább nekünk. Szakrális és történeti képein ragyogó színekkel elevenít meg valóságot és álmot. Zűrzavaros, békétlen világunkban is változatlanul optimista, mert szerinte bárki létrehozhat maga köré egy kis szigetet, ahol a jó és szép dolgokat élheti meg embertársaival. És ezek a szigetek talán egyszer majd össze is érhetnek. Úgy legyen!
Művek és művészek
szerkesztő: Dvorszky Hedvig és Jálics Kinga
1.Interjúalanyok: Mezey Katalin író és dr. Bóka István polgármester
2. Csík János hegedűs és énekes, a Csík Zenekar vezetője és Kolti Helga, a Versünnep Alapítvány elnöke
1. rész:
2017. szeptemberében ünnepli 25. évfordulóját a Salvatore Quasimodo olasz költőről elnevezett nemzetközi költészeti fesztivál Balatonfüreden. A jubileumi alkalom nagyszerű eseménysorozata mellett több határidős pályázatot is meghirdettek, ezért a korai sajtótájékoztató. A szervezők, az önkormányzat, írók szervezetei, egyetemi tanárok, a Balassi Intézet összefogásából egyrészt kétnyelvű kötetet jelentetnek meg a rendezvény történetéről, másrészt a legfiatalabb korosztályok változatos bevonásával készítik elő a jövőbeni folytatást. Mezey Katalin író, az Alapítvány elnöke, és dr. Bóka István polgármester szavai árnyalják e rendezvény egyre emelkedő rangját. /D.H./
2. rész:
Az 1988-ban Kecskeméten megalakult Csík Zenekar (fotónkon) pályafutásának harmincadik éve felé közeledik. Az évfordulót megelőző időszak alatt is épp oly lelkesedéssel és új ötletekkel, összeállításokkal készül a zenekar, mint az indulás éveiben. Munkásságukat rangos díjakkal, Kossuth-, Magyar Örökség- és Príma Primissima-díjjal ismerték el. Magyarország az én hazám címmel a Vivace Kamarazenekarral adnak közösen koncertet március 11-én a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
A Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon együttműködésével, ismét megrendezi a Versünnep Fesztivált. A Versünnepen idén Arany János születésének 200. és halálának 135. évfordulójára, Ady Endre születésének 140. évfordulójára, valamint Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulójára emlékeznek. A rendezvénysorozatot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja, valamint a Magyar Művészeti Akadémia, amelynek otthonában, a Vigadóban nyilatkozott rádiónknak Kolti Helga, a Versünnep Alapítvány elnöke; képünkön A.Szabó Magda és Hegedűs D. Géza társaságában /J.K./
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Téma: Egri egyházmegye sajtója a Dualizmus korában
Vendég: Klestenitz Tibor történész
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Negyedik alkalommal indult népzenei mesterképzés Beregszászban. Több mint 200an vesznek részt a hagyományőrző alkalmakon. Nyíri Kata járt a II. Rákóczi Ferenc főiskola bázisán.
szerkesztő: Varga Zsóka
Bemutatjuk a Suhanj! Fitnesst
A Suhanj! Fitness célja épek és fogyatékkal élők együttes sportolási lehetőségének megteremtése. Az akadálymentes edzőterem mellett sokféle tevékenységet végeznek, például szemléletformáló kampányokat kiviteleznek. A Suhanj! missziója: megosztani a mozgás örömét sérült és fogyatékkal élő társainkkal. Varga Zsóka, Gusztos Péterrel, a Suhanj Fitness alapítójával beszélgetett.
napi interjú
Nagyszabású koncertet ad március 14-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban a Lélekzuhany Gospel Kórus. Az együttes egyedülálló módon állami gondozott gyerekekből, és azok nevelőiből áll.
kulturális paletta
Móser Zoltán Kodály Zoltánról.
A szerkesztő: Zanati Zsófia, zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa.
Galántán , ahol a népiskolában tanult valaha, a héten emlékeztek meg Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójáról, s az emlékév jegyében egymást követik a kórustalálkozók és konferenciák, sőt novemberben egy Kodály mű ősbemutatójának is tanúi lehetnek Nagyszombaton , és Galántai Karácsonyi zenei napokat is tartanak Kodály Zoltán emlékére.
"Legyen a zene mindenkié"- ez a mondat mára már szállóigévé lett, a zenei nevelésről alkotott koncepciója pedig világhírűvé, olyannyira,hogy a róla elnevezett módszert 2016-ban az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.
Kodály mester szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz."Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van." Zene az óvodában című könyvében pedig ezt írja: "Ide bizony a zene elemi tüneményeinek gyermekkorban kezdődő, fokozatos beidegzése, sok éven át való gyakorlása kell; zenehallásra való rendszeres nevelés, amit csak az elemi és középiskola alapozhat meg.Kezdeni már az óvodában kell, mert ott a gyermek játszva megtanulja mindazt, amire az elemiben már késő." Ezeknek a gondolatoknak mintegy folytatása az a könyv, amelyet a fotósként és íróként is jól ismert Móser Zoltán vetett papírra és bár azóta a művész több írásos munkát is kiadott már a kezéből, a Kodály Zoltánról írottak mit sem vesztettek sem erejükből sem frissességükből.
családi magazin
szerkesztő: Gulyás Lóránt, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A biztonságos tavaszi bringázás és motorozás néhány alapvetése mellett, ma szólunk egy különleges reformkori tematikájú iskolai programsorozatról és beszélünk majd a nyelvvizsgákról is. Első összeállításunk ugyanakkor arról tudósít, hogy 23 egyházi oktatási intézmény újulhat meg a közeljövőben bő 14 milliárd forintból.
Déri Máté agrármérnök négy évtizede szabadítja ki az ágakból, a gyökerekből különleges figuráit, motívumait. A fafaragás iránti szenvedélyéről vall a műsorban.
Megjelent a Kárpát-medencei történeti családnévatlasz, a szerző, Vörös Ferenc nyelvész mutatja be a kötetet.
Fekete Gyula: Az orvos halála
A regényből Konrád Antal olvas fel.
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (13/13.)
A Város és Folyó Egyesület (Valyo) a Duna-partok felértékelésén dolgozik: azon, hogy természeti kincsünket, a Dunát elérhetővé tegyék a városlakók számára. Az egyesület tagjaival beszélgetünk.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.Tettek ideje. Lakhatási mozgalmak a 20. században. A Kassák Múzeum és a Közélet Iskolája közös kiállítása kapcsán, egy történelmi időutazásra hívjuk a hallgatókat. Csengei Andreával, a Közélet Iskolája munkatársával, és Csatlós Judittal, a kiállítás kurátorával Pécsi Krisztina beszélget.
2. Vendégünk Solymosi Tari Emőke Szabolcsi-díjas zenetörténész, akivel a zenei nevelés fontosságáról, valamint az idén 20 esztendős Pastorale összművészeti családi hangversenysorozat szerkesztéséről és jelentőségéről beszélget Sallai Éva.
családi magazin
szerkesztő: Gulyás Lóránt, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A biztonságos tavaszi bringázás és motorozás néhány alapvetése mellett, ma szólunk egy különleges reformkori tematikájú iskolai programsorozatról és beszélünk majd a nyelvvizsgákról is. Első összeállításunk ugyanakkor arról tudósít, hogy 23 egyházi oktatási intézmény újulhat meg a közeljövőben bő 14 milliárd forintból.
irodalom gyerekeknek
Felix Salten: Bambi
Felolvassa: Dunai Tamás
Fordította: Fenyő László
Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendezte: E. Román Kata (18/9.)
kulturális paletta
Móser Zoltán Kodály Zoltánról.
A szerkesztő: Zanati Zsófia, zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa.
Galántán , ahol a népiskolában tanult valaha, a héten emlékeztek meg Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójáról, s az emlékév jegyében egymást követik a kórustalálkozók és konferenciák, sőt novemberben egy Kodály mű ősbemutatójának is tanúi lehetnek Nagyszombaton , és Galántai Karácsonyi zenei napokat is tartanak Kodály Zoltán emlékére.
"Legyen a zene mindenkié"- ez a mondat mára már szállóigévé lett, a zenei nevelésről alkotott koncepciója pedig világhírűvé, olyannyira,hogy a róla elnevezett módszert 2016-ban az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.
Kodály mester szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz."Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van." Zene az óvodában című könyvében pedig ezt írja: "Ide bizony a zene elemi tüneményeinek gyermekkorban kezdődő, fokozatos beidegzése, sok éven át való gyakorlása kell; zenehallásra való rendszeres nevelés, amit csak az elemi és középiskola alapozhat meg.Kezdeni már az óvodában kell, mert ott a gyermek játszva megtanulja mindazt, amire az elemiben már késő." Ezeknek a gondolatoknak mintegy folytatása az a könyv, amelyet a fotósként és íróként is jól ismert Móser Zoltán vetett papírra és bár azóta a művész több írásos munkát is kiadott már a kezéből, a Kodály Zoltánról írottak mit sem vesztettek sem erejükből sem frissességükből.
Fekete Gyula: Az orvos halála
A regényből Konrád Antal olvas fel.
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (13/13.)
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.Tettek ideje. Lakhatási mozgalmak a 20. században. A Kassák Múzeum és a Közélet Iskolája közös kiállítása kapcsán, egy történelmi időutazásra hívjuk a hallgatókat. Csengei Andreával, a Közélet Iskolája munkatársával, és Csatlós Judittal, a kiállítás kurátorával Pécsi Krisztina beszélget.
2. Vendégünk Solymosi Tari Emőke Szabolcsi-díjas zenetörténész, akivel a zenei nevelés fontosságáról, valamint az idén 20 esztendős Pastorale összművészeti családi hangversenysorozat szerkesztéséről és jelentőségéről beszélget Sallai Éva.
Vivaldi muzsikájával várjuk Kedves Hallgatóinkat a Zenei Kincsestár félórájában. Aligha véletlen, hogy Vivaldi korszaka, a barokk mind a mai napig dédelgetett kedvence a komolyzene barátainak. Ez az örömökben dúskáló, a teremtett világ gyönyörűségétől túlcsorduló korszak, amely a jólét és a béke korszakát hozta Európa népeinek a vallásháborúk megpróbáltatásait követően, minden gesztusában a tetszetős részletek, a kedves meghittségek és a lágy ívek szépségét hirdeti. Amint a velencei Rőt Pap, Vivaldi megszámlálhatatlanul sorjázó concertóiban is. Jean-Pierre Rampal és a Velencei szólisták először az 533-as C-dúr koncertet játsszák Claudio Scimone vezényletével.
Következzék a 108-as, a-moll koncert. Az imént elhangzott C-dúr versenyműhöz hasonlóképp eredetileg ez is két fuvolára íródott.
Befejezésül három olyan concerto tételei következnek, amelyek vázlatosan, töredék gyanánt maradtak meg az utókornak.
