Műsorújság

A 19. Lamantin Jazz Fesztivál és a 6. Lamantin Improvizációs Tábor programjait soroljuk. Ha valamikor, akkor igazán a mostani nyári melegben van szezonja az egyik hungarikumunknak, a szódának. 2018 első félévében 366 millió forint támogatást nyújtott civil szervezeteknek a szombathelyi önkormányzat.

Fay Zoltánnal, a gyöngyösi ferences könyvtár vezetőjével Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Ahogy egy mai kisgyerek, a ma már kisgyermekes anyuka, Kamarás Emese is éppen úgy szeretett rohangálni, pocsolyába és lépcsőkön ugrálni, meg bringázni. Az életét sokáig leginkább a tánc határozta meg. A jelenleg főállású édesanya újszerű mozgástréninget ötlött ki, afféle "szabadgyerekképzőt". A székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház nyári táborában találkoztam Kamarás Emese drámapedagógussal. A nyári programnak nem célja a mindenáron való fejlesztés, de Emese itt is szem előtt tartja, hogy a gyerekek képességei - a mozgáskoordináció, memória, figyelem- és koncentrálóképesség, hallás, ritmusérzék, vizuális térérzékelés, térbeli biztonság, térbeli eligazodás - szinte észrevétlenül, rejtetten fejlődjenek.

Kávézót nyitott a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász. Célja nemes, hiszen a bevételből nehéz sorsú dél-szudáni gyerekeket támogat a szervezet a grazi karitásszal együttműködve. A műsor folytatásában pedig két kiadványt ajánlunk a figyelmükbe: az egyik a Szombathelyi Székesegyház történetével ismerteti meg az olvasókat, a másik pedig a székesegyház toronyórájáról ad alapos, érdekes információkat.

Folytatjuk májusban kezdett sorozatunkat, amely fiatal, az elmúlt 10 évben végzett színművészek bemutatását tűzte ki célul. Múlt hónapban Varga Balázzsal, ma pedig egy szintén Kaposváron végzett művésszel beszélgetünk majd, ezúttal egy hölggyel. Székely Rozi neve ismerősen csenghet a független színházi szcénában járatos hallgatóink számára. Művészcsaládból származik, édesapja és édesanyja is színészek. Rozi már 8 évesen színpadra állt családi színházukban, de a korai kezdet ellenére mégsem volt egyértelmű az, hogy a színészi pályára adja a fejét. A vele készült korábbi interjúkban gyakran elhangzik a "sodródás" szó, így jellemezte eddigi életútját, valahányszor szóba került ez a téma, és valóban: érettségi után a dramaturgiával és a szociológiával kacérkodott, a kaposvári főiskola előtt egy évig csoportos szereplőként a Kaposvári Csiky Gergely Színházban, a diploma megszerzése után a Bodó Viktor vezette Szputnyik Hajózási Társaságnál dolgozott. 2012 óta szabadúszó színész, mellette egy ideig hivatalsegéd volt egy ügyvédi irodában, de közben a tanulmányait is tovább folytatta: a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalom szakirányú továbbképzésére járt. Kérlelhetetlen őszinteséggel mesélt eddigi pályájáról. (A fotót Brozsek Niki készítette)

Ahogy egy mai kisgyerek, a ma már kisgyermekes anyuka, Kamarás Emese is éppen úgy szeretett rohangálni, pocsolyába és lépcsőkön ugrálni, meg bringázni. Az életét sokáig leginkább a tánc határozta meg. A jelenleg főállású édesanya újszerű mozgástréninget ötlött ki, afféle "szabadgyerekképzőt". A székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház nyári táborában találkoztam Kamarás Emese drámapedagógussal. A nyári programnak nem célja a mindenáron való fejlesztés, de Emese itt is szem előtt tartja, hogy a gyerekek képességei - a mozgáskoordináció, memória, figyelem- és koncentrálóképesség, hallás, ritmusérzék, vizuális térérzékelés, térbeli biztonság, térbeli eligazodás - szinte észrevétlenül, rejtetten fejlődjenek.

Petőfi Sándor

Folytatjuk májusban kezdett sorozatunkat, amely fiatal, az elmúlt 10 évben végzett színművészek bemutatását tűzte ki célul. Múlt hónapban Varga Balázzsal, ma pedig egy szintén Kaposváron végzett művésszel beszélgetünk majd, ezúttal egy hölggyel. Székely Rozi neve ismerősen csenghet a független színházi szcénában járatos hallgatóink számára. Művészcsaládból származik, édesapja és édesanyja is színészek. Rozi már 8 évesen színpadra állt családi színházukban, de a korai kezdet ellenére mégsem volt egyértelmű az, hogy a színészi pályára adja a fejét. A vele készült korábbi interjúkban gyakran elhangzik a "sodródás" szó, így jellemezte eddigi életútját, valahányszor szóba került ez a téma, és valóban: érettségi után a dramaturgiával és a szociológiával kacérkodott, a kaposvári főiskola előtt egy évig csoportos szereplőként a Kaposvári Csiky Gergely Színházban, a diploma megszerzése után a Bodó Viktor vezette Szputnyik Hajózási Társaságnál dolgozott. 2012 óta szabadúszó színész, mellette egy ideig hivatalsegéd volt egy ügyvédi irodában, de közben a tanulmányait is tovább folytatta: a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalom szakirányú továbbképzésére járt. Kérlelhetetlen őszinteséggel mesélt eddigi pályájáról. (A fotót Brozsek Niki készítette)

Mai adásunk során Johannes Brahms opusz op. 116-os, 117-es, 118-as és 119-es intermezzó-sorozatából nyújtunk át egy csokorravalót. A zongorára írt művek a német népzene és a skót balladák ihletésében keletkeztek 1893-ban. Az E-dúr, b-moll, Esz-dúr, cisz-moll, esz-moll és h-moll intermezzo előadója: Glenn Gould.