Műsorújság

Nyíregyházán rendezték meg a 27. kerékpáros iskolakupát. Zalai diákok szép eredménnyel tértek haza a versenyről. A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, melyet 1969-ben alapítottak. A hazai szénhidrogénipar több mint 100 éves történetének bemutatása a legfőbb célja. Az én könyvtáram című program célja az országos könyvtári rendszer fejlesztése. Tóth Renáta a betűspagetti foglalkozások kidolgozásáért kapott elismerést.

A székesfehérvári Múzeumok Éjszakája rendezvény sorozatára idén is a Székesfehérvári Püspökségen, a Palota dísztermében hívták meg a fehérváriakat és minden városba érkező vendéget. A hagyományoknak megfelelően Spányi Antal megyés püspök és Dr. Cser-Palkovics András polgármester invitált mindenkit a gondtalan, vidám kulturális kikapcsolódásra június 22-én este a Múzeumok Éjszakájára. Az idei év fő gondolata, kiemelt tematikája a digitalizáció és az utazás. Tartalmas, szórakoztató estének néz elébe a kultúrára fogékony közönség. A Szent István király-székesegyház előtti téren megáldásával este 18 órakor kezdődnek a Múzeumok Éjszakája programjai, és egészen éjfélig több koncert, tárlatvezetés, érdekes előadás és beszélgetés, kézműves és családi foglalkozás, diafestő workshop és fényvetítés várja az érdeklődőket Székesfehérváron és a környező településeken, mintegy 26 intézményben. A közösen szervezett rendezvény történetében először idén fordul elő, hogy egy székesfehérvári intézmény elutazik a városból, s vidéki helyszínen mutatkozik be. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum ugyanis idén Herenden fogadja a Múzeumok Éjszakája látogatóit. A közelgő esemény sajtótájékoztatóján Spányi Antal megyés püspököt, Dr. Cser-Palkovics András polgármestert, F. Szegő Krisztina turisztikai szakembert és Smohay András múzeumigazgatót Berta Kata kérdezte.

Év végi kiállítás @Kisképző Idén is lendületes, fiatalos alkotásokban gyönyörködhet, aki ellátogat a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium – azaz a Kisképző -- izgalmas évzáró kiállítására. A tárlaton 12 szakirány hallgatói, köztük a divat-és stílustervezők, az üvegművészek, a festőművészek, a grafikusok, a textiltervezők vagy a divat-és stílustervezők vizsgamunkáit is láthatják június 14-től 1 héten keresztül a Kisképző épületében (Török Pál utca 1.) A rendezvény bekapcsolódik a Múzeumok Éjszakájába, ezért a zárónapon, június 22-én a kiállítás éjfélig nyitva tart. Pozsgai Nóra riportjában tanárok és diákok is megszólalnak majd. Bátor Borka mindent megold Az altatás rítusát kialakító, világhírű Aludj el szépen, Bendegúz! és a Szép álmokat, Ella! után május végén jelent meg a svéd Carl-Johan Forssén Ehrlin Bátor Borka mindent megold című gyerekkönyve a Kolibri Kiadó gondozásában. A kötet felelős szerkesztőjével, a Kolibri Kiadó főszerkesztőjével, Balázs Eszter Annával beszélgetünk a könyvről. Török-japán teadélután @Yunus Emre Intézet Törökországban társasági esemény a forró ital fogyasztása, Japánban művészet és filozófia az elkészítése. A két ország teázási szokásait ismerhetjuk meg június 12-én a Yunus Emre (junusz emre) török kulturális intézetben. A nemzetközi teadélutánról a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának programszervezojével, Tóth Tímeával beszélgetett Pál Amanda.

Egy némafilm, egy pakli magyar kártya, napló, fotók, élelmiszerjegyek,s egy pad a sérült katonáknak. Mozaikok a 105 éve kitört I. világháború idejéről. A Kiscelli múzeum rendkívül gazdag történeti, illetve képzőművészeti anyagot őriz az első világháborús Budapest történetével kapcsolatban. Mai műsorunkban -miközben a korabeli plakátok szövegeit olvassuk és katonadalok részleteit hallgatjuk -105 éves emléktárgyak üzenetéről mesél Dr. Perényi Roland igazgató.

Mai vendég Bényei Tamás, a Kossuth-díjas zenész, a Hot Jazz Band remek énekese, pisztonosa, bendzsósa.

Tersánszky Józsi Jenő legismertebb regényalakja Kakuk Marci, aki az író alteregója volt, bár a szerző nem szerette, ha azonosították vele. Különös egyéniségű, kalandos életű huszadik századi magyar prózaíró, aki büszke volt szertornász múltjára és olykor furulya-játékával kereste meg a betevő falatot. Több kocsmában emléktáblát állítottak neki. A társadalom peremén élő vagabond figurái az olvasó szívéhez nőnek, mert őszinték, természetesek és gyakran tisztességesebbek, mint a magukat annak hívő, álerkölcsös nyárspolgárok.

I/ Internetes vezető anyag: a Huawei sztori. Az ember csak kapkodja a fejét, és arra gondol, hogy mobiltelefon vásárlásánál nem ezt a márkát fogja választani. Mert sosem lehet tudni… Csak egy dolog üthetett szöget az érdeklődő fejében: Donald Trump amerikai elnök ez irányú intézkedéseit még az amerikai liberális körök is – állítólag, ha hinni lehet az internetes híreknek – megértéssel fogadják. Műsorunk vendége Krasznay Csaba, biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. II/ Trianon. „Nekünk magyaroknak, ez a világ leghíresebb kastélya.” Nem tudni, kitől származik az idézet, de annyiban nem igaz, hogy nagyon sok hazánkfia tán azt sem tudja, hogy „Trianon” egy kastély. Illetve kastélyok. De számunkra nem ez az érdekes. Műsorunk vendége Ablonczy Balázs történész.

Térey János, 1. rész

Év végi kiállítás @Kisképző Idén is lendületes, fiatalos alkotásokban gyönyörködhet, aki ellátogat a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium – azaz a Kisképző -- izgalmas évzáró kiállítására. A tárlaton 12 szakirány hallgatói, köztük a divat-és stílustervezők, az üvegművészek, a festőművészek, a grafikusok, a textiltervezők vagy a divat-és stílustervezők vizsgamunkáit is láthatják június 14-től 1 héten keresztül a Kisképző épületében (Török Pál utca 1.) A rendezvény bekapcsolódik a Múzeumok Éjszakájába, ezért a zárónapon, június 22-én a kiállítás éjfélig nyitva tart. Pozsgai Nóra riportjában tanárok és diákok is megszólalnak majd. Bátor Borka mindent megold Az altatás rítusát kialakító, világhírű Aludj el szépen, Bendegúz! és a Szép álmokat, Ella! után május végén jelent meg a svéd Carl-Johan Forssén Ehrlin Bátor Borka mindent megold című gyerekkönyve a Kolibri Kiadó gondozásában. A kötet felelős szerkesztőjével, a Kolibri Kiadó főszerkesztőjével, Balázs Eszter Annával beszélgetünk a könyvről. Török-japán teadélután @Yunus Emre Intézet Törökországban társasági esemény a forró ital fogyasztása, Japánban művészet és filozófia az elkészítése. A két ország teázási szokásait ismerhetjuk meg június 12-én a Yunus Emre (junusz emre) török kulturális intézetben. A nemzetközi teadélutánról a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának programszervezojével, Tóth Tímeával beszélgetett Pál Amanda.

I/ Internetes vezető anyag: a Huawei sztori. Az ember csak kapkodja a fejét, és arra gondol, hogy mobiltelefon vásárlásánál nem ezt a márkát fogja választani. Mert sosem lehet tudni… Csak egy dolog üthetett szöget az érdeklődő fejében: Donald Trump amerikai elnök ez irányú intézkedéseit még az amerikai liberális körök is – állítólag, ha hinni lehet az internetes híreknek – megértéssel fogadják. Műsorunk vendége Krasznay Csaba, biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. II/ Trianon. „Nekünk magyaroknak, ez a világ leghíresebb kastélya.” Nem tudni, kitől származik az idézet, de annyiban nem igaz, hogy nagyon sok hazánkfia tán azt sem tudja, hogy „Trianon” egy kastély. Illetve kastélyok. De számunkra nem ez az érdekes. Műsorunk vendége Ablonczy Balázs történész.

Szerda esti zongorabérletünkben Beethoven utolsó, 111-es opusszámú, c-moll szonátáját halljuk egy ritkaság számba menő, muzeális felvételről. Noha egyes elemzők újabban tagadják, hogy az előadó-művészetnek lettek volna úgynevezett legendás korszakai és korszakos óriásai, egy-egy afféle fölvétel hallatán, mint a most következő, az ember fenntartásokkal fogadja álláspontjukat. A magyarázat csak részben művészetszociológiai, amennyiben a száz évvel ezelőtti zeneélet sokkal nagyobb társadalmi jelentőséggel rendelkezett a mainál. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a hangrögzítés hőskorának muzsikusai még eleven örökségképpen őrizték a nagy komponista-zeneszerzők, Liszt, Schumann vagy Chopin szellemét. A ma megszólaló, 1936-ból való fölvétel zongoristája az 1882 és 1968 között élt Elly Ney. Első zongoratanára nagymamája volt, de a későbbiekben Emil von Sauer mellett képezte magát utazó zongoravirtuózzá, ami zenei értelemben annyit tesz: művészi "nagyapja" maga Liszt Ferenc volt. A zenei élet nagy kárára szerepet vállalt a náci Németország kultúrpolitikájának alakításában, így a háború után jóval kevesebb fellépési lehetősége adódott. Fölvételei ezért is számítanak valódi kuriózumnak.