Műsorújság

Székely János megyéspüspök köszöntötte a kerek házassági évfordulójukat ünneplőket a szombathelyi székesegyházban. A szertartás keretében 480 pár erősítette meg házastársi esküjét. A folytatásban a szombathelyi AVUS vízilabda-egyesület eredményiről beszélgetünk. A családi vállalkozások generációváltásáról rendezett fórumot a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zalaegerszegen.

Ebben az évben is elhelyezik a vértessomlói kegytemplomban június 8-án, a 10 órakor kezdődő szentmisében a gyermekáldásban részesült családok hálaszíveit, a gyermekét tápláló Szűzanya kegyképénél. Sarlós Boldogasszony ünnepe évszázados hagyományt indított el a településen. A búcsújáróhelyen az 1990-es években éledt újjá a környékbeliek régi szokása, hogy népviseletbe öltözve, zászlókkal vonulnak a falu központjából körmenetben a zarándokok a vértessomlói kegytemplomhoz. Spányi Antal kezdeményezésére új, sajátos küldetést kapott a templom búcsúünnepe, a várandós édesanyákért, a gyermekáldásra váró házaspárokért imádkoznak a gyermekét tápláló Szűzanya kegyképénél. Idén harmadszor helyeznek el hálaszíveket amelyeket a székesfehérvári egyházmegye készíttetett azon családok gyermekeinek, akik a kegyhelyen imádkoztak gyermekáldásért. A ünnep előtti napokban Berta Kata kérdezte Spányi Antal fehérvári püspököt, Pfiszterer Zsuzsanna helytörténészt, valamint a vértessomlói hálaadószívek ötletgazdáját Smohay András művészettörténészt és feleségét.

Magyar Rhapsody Projekt - a Bársony Bálint Sextett új albuma! A Bársony Bálint Sextett három tagjával, Elek Norbert zongoristával, Rieger Attila gitárossal és Bársony Bálint szaxofonművésszel beszélgetünk - elsősorban a múlt héten megjelent Magyar Rhapsody Projekt című új albumukról, melyen klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit dolgozták át a jazz és a világzene műfaji keretei között. László Zsolt - Krzysztof Zanussi Éter c. filmjében Már Magyarországon is vetítik a világhírű lengyel rendező, Krysztof Zanussi filmjét, az Étert. Zanussi az európai művészfilm meghatározó alakja, egyik utolsó nagy mestere. A tavaly bemutatott film lengyel-litván-magyar- olasz-ukrán koprodukcióban készült, az egyik főszerepet pedig egy magyar színész, a Jászai Mari-díjas László Zsolt alakítja.

2.) Lázár Ervin: Ödönke és a tízemeletes Felolvassa Csákányi Eszter Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa

28 évvel ezelőtt, Dunaharasztiban alakult meg a magyarországi Bárka Közösség, ami a családi háttérrel nem rendelkező, értelmi fogyatékos és halmozottan sérült személyek számára nyújt komplex szolgálatot. A mai Kiútkeresőkben arra teszünk kísérletet, hogy két vendégünk: Hazay Tímea, a Bárka Alapítvány kuratóriumi tagja, valamint Kemény Péter, az Alapítvány jelenlegi elnöke segítségével megismerjük, feltérképezzük ezt a közösséget.

Mai vendég Szabó Tamás szájharmonikaművész, zeneszerző, zenekarvezető.

Cui prodest? – Kinek az érdeke? Ez az a kérdés, amit újra és újra föltehet a kíváncsi szemlélődő! És most épp a Európai Unió kapcsán! Kinek az érdeke érvényesül az Unióban? Akár a felelős vezetők kiválasztásánál, akár a hosszabb távú stratégia kialakítása kapcsán. De hétköznapibb ügyekre térve is megkérdezhetjük ugyanezt: miért hozza egyre nehezebb helyzetbe az Unió a saját autógyártását? (Ha egyáltalán igaz ez az állítás.) Vendégünk a stúdióban Lóránt Károly közgazdász.   II/ A világtörténelemben mindig a nagy személyiségek az érdekesek a felületes szemlélő számára (is). Aki mindent megváltoztat, és a dolgok menetét a saját szája íze szerint alakítja. De mi a helyzet ma? Mennyire meghatározó a személyiség, a politikusi tehetség? A kérdés most épp Donald Trump amerikai elnök kapcsán merül fel, de igaz lehet más – most regnáló – politikusra is. Vendégünk a stúdióban Magyarics Tamás, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.

2.) Lázár Ervin: Ödönke és a tízemeletes Felolvassa Csákányi Eszter Zenei szerkesztő: Barlay Zsuzsa

Szabó Magda

Magyar Rhapsody Projekt - a Bársony Bálint Sextett új albuma! A Bársony Bálint Sextett három tagjával, Elek Norbert zongoristával, Rieger Attila gitárossal és Bársony Bálint szaxofonművésszel beszélgetünk - elsősorban a múlt héten megjelent Magyar Rhapsody Projekt című új albumukról, melyen klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit dolgozták át a jazz és a világzene műfaji keretei között. László Zsolt - Krzysztof Zanussi Éter c. filmjében Már Magyarországon is vetítik a világhírű lengyel rendező, Krysztof Zanussi filmjét, az Étert. Zanussi az európai művészfilm meghatározó alakja, egyik utolsó nagy mestere. A tavaly bemutatott film lengyel-litván-magyar- olasz-ukrán koprodukcióban készült, az egyik főszerepet pedig egy magyar színész, a Jászai Mari-díjas László Zsolt alakítja.

Megnyerhették volna az amerikai polgárháborút a déli államok? Milyen esélyekkel szálltak szembe a jenki csapatokkal és miért volt óriási szerencse, hogy Lincoln volt az északiak elnöke? Egyebek mellett erről is beszélgetünk Paár Ádám történész, politológussal.

Cui prodest? – Kinek az érdeke? Ez az a kérdés, amit újra és újra föltehet a kíváncsi szemlélődő! És most épp a Európai Unió kapcsán! Kinek az érdeke érvényesül az Unióban? Akár a felelős vezetők kiválasztásánál, akár a hosszabb távú stratégia kialakítása kapcsán. De hétköznapibb ügyekre térve is megkérdezhetjük ugyanezt: miért hozza egyre nehezebb helyzetbe az Unió a saját autógyártását? (Ha egyáltalán igaz ez az állítás.) Vendégünk a stúdióban Lóránt Károly közgazdász.   II/ A világtörténelemben mindig a nagy személyiségek az érdekesek a felületes szemlélő számára (is). Aki mindent megváltoztat, és a dolgok menetét a saját szája íze szerint alakítja. De mi a helyzet ma? Mennyire meghatározó a személyiség, a politikusi tehetség? A kérdés most épp Donald Trump amerikai elnök kapcsán merül fel, de igaz lehet más – most regnáló – politikusra is. Vendégünk a stúdióban Magyarics Tamás, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.

A Zenei Kincsestárban újabb zongoraműveket ismerhetnek meg Bojan Gorišek felvételéről az 1866 és 1925 között élt Eric Satie ifjúkori alkotásai közül. A századfordulós Párizs igazán nem volt szűkében a különcködő hajlamú művészeknek, de Satie még ebből a forgatagból is kiválik életrajzával éppúgy, mint szerzeményeivel. A korszak összes művészeti irányzatával és azok valamennyi jeles képviselőjével kapcsolatban állt. Márpedig a művészeti irányzatok és egymást elsöprő esztétikai forradalmak szinte egymást érték a művészet és a művészek bohém fővárosában. Érthető módon, hisz a művészek éppúgy, ahogyan a közönség friss ötletekre szomjazott a későromantika megcsontosodott, akadémikus elvárásai után. Ha az impresszionisták a vizuális formarend fellazításával forgatták föl a festészetről alkotott nézeteket, hasonló folyamat zajlott le a zenében is. A zárt formák és a tematikus kötöttségek helyébe a zenei hatások kiváltotta érzetek és indulatok léptek. Noha Debussy, aki e törekvések legnagyobbika, határozottan visszautasította, ha zenéjét az impresszionista jelzővel illették, jobb híján mégiscsak ez a jellemzés a legtalálóbb az új zenei formák légies, oldott hatását vizsgálva. Satie márpedig nem csekély befolyást gyakorolt Debussy zenéjére, aki a ma fölhangzó szerzemények közül többet át is ültetett zenekarra. Ma este 1888 és 1891 között keletkezett alkotásaiból hallunk. Satie végtelenített dallamai, lebbenő hangszőttesei valósággal megbabonázzák a hallgatót.