Műsorújság

Átadták a Kézművesek Háza megújult épületét Zalaegerszegen. Két versenyzővel képviseltette magát a Haladás VSE a szlovákiai Varinban megrendezett íjász Európa-bajnokságon. A Zalaszám-Zac atlétikaklub nyári programjairól, versenyeredményeiről Bella Attila technikai vezetővel beszélgetünk.

A Mai Manó Házban látható Szergej Prokugyin- Gorszkij orosz fotográfus kiállítása. Madarat tolláról, embert barátjáról, szellemét választott novellájáról megismerhetjük, írja Jávor Béla ügyvéd, író, jegyzetíró munkatársunk és mesél is legújabb könyvéről. A Casablanca születését meséli el a különleges képi világú, fekete-fehér életrajzi dráma, a CURTIZ, az első Oscar-díjas magyar rendező, Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz szemszögéből.

A Savaria Underground című tárlat bemutatja az elmúlt évtizedek belvárosi régészeti ásatásait és az előkerült leleteket. Szinte utcáról utcára haladva ismerhetjük meg Szombathely föld alatti arcát. Uniós támogatással új projektet indított az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium. Ehhez új, önállóan működni képes 80 centiméter átmérőjű távcsövet is beszereztek.

Mai vendég Kész Petra énekesnő-zeneszerző, a Tárkány Kovács Bálint vezette Tárkány Művek énekese.

A DALLAM - csupa nagybetűvel - immár több évtizeddel ezelőtt ejtette rabul Virágh László zeneszerzőt, énekest, költőt, műfordítót, ám nem csak a dallam, de a vers is: első költeményét 6 éves korában vetette papírra. Rabul ejtette a magyar és európai reneszánsz világa, az olasz zenetörténet, Balassi Bálint és kora, és még hosszan sorolhatnánk, mi minden hatott rá és hogyan lett életében hivatássá a régizenei mozgalom. Az idén 80 esztendős Virágh László, a Magyar Régizenei Társaság elnöke, az Ars Renata Szólóének-együttes művészeti vezetőjének több évtizedes munkássága a magyar és európai reneszánsz zenéjének - ha úgy tetszik a régizenének - a korhű előadását szolgálja. Ez a cél vezette több évtizedes rekonstruktiv-feldolgozó munkájában, amely a Vietórisz kézirat magyar dallamaira, Bogáti Fazakas Miklós zsoltáraira és más régi magyar zenei emlékekre terjed ki. Mindmáig foglalkoztatja a manierizmus énektechnikája, amelyről – a publikációk mellett-számos előadást és kurzust tartott a franciaországi Tours-ban éppúgy, mint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Pécsi és a Hódmezővásárhelyi Tanárképző Főiskolán. Ezt a szerteágazó ám mégis harmonikusan összehangzó életművet egyebek mellett Balassi Emlékéremmel, Tinódi-lanttal, a Magyar Kultúráért alapítvány Ex Libris díjával, költészetét Kölcsey Ferenc díjjal ismerték el. Mai vendégünkkel Virágh Lászlóval jelképesen rögtön belecsapunk a húrokba, olyannyira, hogy a beszélgetések hangulatát Balassi madrigálok című cd-jének briliánsan megkomponált és előadott muzsikáival fűszerezzük.

Spányi Antal megyés püspök idén is egybehívta a fehérvári egyházmegye papjait, hogy megerősítve a papi egységet, együtt imádkozzanak és közösen gondolkodjanak papi hivatásukról, új utak kereséséről az evangélium hirdetésének szolgálatában. A lelkinap három előadója a megújulás témáját járta körbe. A lelkigyakorlaton az előadók a folytonos megújulás szükségességét, a lelki megújulás lehetőségeit és eszközeit keresték bemutatva azokat a tévutakat is, amelyek veszélyt jelenthetnek az egyház és a papi hivatás megújításának folyamatában.

Petőfi Sándor és színháztörténeti gondolatai

A Mai Manó Házban látható Szergej Prokugyin- Gorszkij orosz fotográfus kiállítása. Madarat tolláról, embert barátjáról, szellemét választott novellájáról megismerhetjük, írja Jávor Béla ügyvéd, író, jegyzetíró munkatársunk és mesél is legújabb könyvéről. A Casablanca születését meséli el a különleges képi világú, fekete-fehér életrajzi dráma, a CURTIZ, az első Oscar-díjas magyar rendező, Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz szemszögéből.

A DALLAM - csupa nagybetűvel - immár több évtizeddel ezelőtt ejtette rabul Virágh László zeneszerzőt, énekest, költőt, műfordítót, ám nem csak a dallam, de a vers is: első költeményét 6 éves korában vetette papírra. Rabul ejtette a magyar és európai reneszánsz világa, az olasz zenetörténet, Balassi Bálint és kora, és még hosszan sorolhatnánk, mi minden hatott rá és hogyan lett életében hivatássá a régizenei mozgalom. Az idén 80 esztendős Virágh László, a Magyar Régizenei Társaság elnöke, az Ars Renata Szólóének-együttes művészeti vezetőjének több évtizedes munkássága a magyar és európai reneszánsz zenéjének - ha úgy tetszik a régizenének - a korhű előadását szolgálja. Ez a cél vezette több évtizedes rekonstruktiv-feldolgozó munkájában, amely a Vietórisz kézirat magyar dallamaira, Bogáti Fazakas Miklós zsoltáraira és más régi magyar zenei emlékekre terjed ki. Mindmáig foglalkoztatja a manierizmus énektechnikája, amelyről – a publikációk mellett-számos előadást és kurzust tartott a franciaországi Tours-ban éppúgy, mint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Pécsi és a Hódmezővásárhelyi Tanárképző Főiskolán. Ezt a szerteágazó ám mégis harmonikusan összehangzó életművet egyebek mellett Balassi Emlékéremmel, Tinódi-lanttal, a Magyar Kultúráért alapítvány Ex Libris díjával, költészetét Kölcsey Ferenc díjjal ismerték el. Mai vendégünkkel Virágh Lászlóval jelképesen rögtön belecsapunk a húrokba, olyannyira, hogy a beszélgetések hangulatát Balassi madrigálok című cd-jének briliánsan megkomponált és előadott muzsikáival fűszerezzük.

A Zenei Kincsestárban Beethoven 10., Esz-dúr vonósnégyesét halljuk a Budapest Kvartett remek fölvételéről. Noha az 1809-ből való, 74-es opusszámú darab bővelkedik a zenei újításokban, mégis a nyitótételében fölhangzó pizzicatókról kapta melléknevét: "Hárfa-kvartett".