Műsorújság

A szombathelyi kalapácsvető Halász Bence 78,18 méteres teljesítménnyel bronzérmet nyert a dohai atlétikai világbajnokságon. Fél évszázados fennállását ünnepelte nemrég Zalaegerszegen az olajipari múzeum.

A Szerb Egyházi Múzeum gyűjteményében kísérőnk Vukovits Koszta művészettörténész, az intézmény vezetője. Sodró Elizával és Pál Andrással a Radnóti Színház október 18-ai premierjéről, a Moliére - The passion című előadásról beszélgetünk. Estézés a Bakonyi Házban, Ragyogj! a Kiscelli Múzeumban és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum új tárlata... Ezekről is hallhatnak Kultúrmorzsák rovatunkban.

Az olvasásfejlesztés nem szeptember 1-én kezdődik az első iskolai évben, hanem már 0 napos korban, vagy inkább kilenc hónappal korábban - hangsúlyozza Péterfi Rita olvasásszociológus, a budapesti, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója. Az olvasásfejlesztést és az olvasásnépszerűsítést támogatják azok a kiadványok, amelyeket a mai Életrevalóban mutatunk be. A Pest Megyei Könyvtár munkatársai által készített Kicsi szösz című füzetecske a kisbabáknak és szüleiknek szóló könyvtárba csalogató lapozgató. A Mi a Szösz? már az óvodás korosztályhoz szól. Az olvasás megszerettetéséhez ad ötleteket a Könyvkelengye-könyvkalauz kicsiknek és nagyoknak. Ez eredetileg a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár kiadványa, amelyet Szentendrén illusztrációkkal egészítettek ki. A három kedves-színes füzetecskéről Péterfi Ritával és Fucskár Erikával, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár gyerekkönyvtárosával beszélgetünk.

Mayer Rudolffal, az Agora Savaria Filmszínház szakági vezetőjével beszélgetünk.

Dramaturg: Harangozó Eszter Rendezőasszisztens: Varga Andrea

Mai vendég Korb Attila, a kiváló, nemzetközi hírű harsonaművész, basszus-szaxofonos, zeneszerző, zenekarvezető, a tradicionális és a modern jazz kiemelkedő alakja.

1.Berlász Melinda a MTA Zenetudományi Intézetének ma már nyugalmazott főmunkatársa a 20. századi magyar zene és zenei élet történésze, kutatója, ismert és kevésbé ismert alkotók munkásságát mutatta meg tudományos munkásságában éppen úgy,mint szerzőként, vagy könyvsorozat szerkesztőként. A Magyar Tuidományos Művek Tárában mintegy 18o tétel jelzi szerény és szorgalmas munkásságának eredményét.Jelenleg Lajta László összegyűjtött irásainak egy új,az előzőnél is gazdagabb kötetén dolgozik./DH/ 2. A romantika nagyatyjáról Victor Hugo-ról Paár Ádám történész-politológussal beszélgetett Pál Amanda.

Dramaturg: Harangozó Eszter Rendezőasszisztens: Varga Andrea

Fodor András

A Szerb Egyházi Múzeum gyűjteményében kísérőnk Vukovits Koszta művészettörténész, az intézmény vezetője. Sodró Elizával és Pál Andrással a Radnóti Színház október 18-ai premierjéről, a Moliére - The passion című előadásról beszélgetünk. Estézés a Bakonyi Házban, Ragyogj! a Kiscelli Múzeumban és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum új tárlata... Ezekről is hallhatnak Kultúrmorzsák rovatunkban.

Az Eucharisztia a mennyei boldogság előíze. Mindez Jézus Krisztus ajándéka az ember számára, amelybe a liturgia által kapcsolódhatunk be. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez csatlakozva olyan személyeket kutatunk fel Őrtüzek című műsorunkban, akik mindennapi munkájukként teljesítik ezt a szolgálatot. A mai műsorban Erdőkürtre látogatunk el az Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérekhez. Talán most zavarban lehetünk, hogy nem tudjuk pontosan kikről van szó, de biztos vagyok benne, ha az mondom, hogy Pálos nővérek, akkor legtöbbünkben azonnal világossá válik, hogy kik lesznek a mai Őrtüzek fókuszában. Korán reggel indulok, hiszen csak egy – két közvetlen járat van a Budapestről alig 60 km-re lévő Nógrád megyei Erdőkürtre. A pálos nővérek szoros napirendjébe délelőtt 10 órára kaptam meghívást a beszélgetésre, ehhez azonban már szükséges volt a 6 óra 50 perckor induló busszal útra kelnem. 60 km és közel másfél óra utazás. Ezzel pedig nem valamiféle elmaradottságot szeretnék hangsúlyozni, hanem a település és a helyszín érintetlenségét, a csendet és a nyugalmat. Volt időm megszemlélni ezt a községet. Nosztalgiával érkeztem meg, hiszen magam is Nógrád megyei származású vagyok, azonnal otthon éreztem magam. A buszmegálló túl volt a Pálos nővérek monostorán, így Erdőkürt közepén, egy kis parkban várakoztam a 10 órára. Az a csend és nyugalom – valóban ez a két dolog, ami leginkább megragadott – a legideálisabb hely lehet egy szerzetes rend számára, ahol a központban Krisztus van, akit a csendben ismerhetünk fel, akivel a csendben élhetünk bensőséges kapcsolatos és akiből a csend terében fakad életünk. Vas Mária Teréz nővérrel, a nővérek elöljárójával beszélgetek.

1.Berlász Melinda a MTA Zenetudományi Intézetének ma már nyugalmazott főmunkatársa a 20. századi magyar zene és zenei élet történésze, kutatója, ismert és kevésbé ismert alkotók munkásságát mutatta meg tudományos munkásságában éppen úgy,mint szerzőként, vagy könyvsorozat szerkesztőként. A Magyar Tuidományos Művek Tárában mintegy 18o tétel jelzi szerény és szorgalmas munkásságának eredményét.Jelenleg Lajta László összegyűjtött irásainak egy új,az előzőnél is gazdagabb kötetén dolgozik./DH/ 2. A romantika nagyatyjáról Victor Hugo-ról Paár Ádám történész-politológussal beszélgetett Pál Amanda.

A Zenei Kincsestárban hamarosan elhangzó két vonósnégyes-tétel kapcsán jó előre ki kell zárnunk az afféle bemondói fordulatokat, miszerint "kellemes felüdülést" vagy "önfeledt szórakozást" kínálnának. Csakhogy a közkeletűen "szépnek", "tetszetősnek" nevezett szerzemények köre távolról sem fedi le a klasszikus zene mondanivalóinak tárházát. Hisz a zene a szavakban kifejezhetetlen emberi tapasztalat nyelve, és mint ilyen, a túlcsorduló szépség mellett a szavainknak gátat szabó megrázkódtatás, bánat is megfogalmazást nyerhet általa. A sorscsapásoktól oly gyakran látogatott huszadik század zenéjét hallgatván bárki meggyőződhet arról, hogy benne egy fogódzókat kereső, bizonyosságában megrendült, homályban tapogatódzó kor fejezi ki kétségeit és gyötrelmeit. Fokozott mértékben igaz ez a hányatott sorsú Kelet-Európában keletkezett zeneművekre. A lengyel, a magyar vagy épp a balkáni nemzetek folklórja évszázadok hányattatásait őrizte meg a jövendőnek. Éppígy klasszikus zenéjük, amely a sok esetben öncélú kísérletezésbe fulladt, nyugat-európai avantgárd mozgalmakkal szemben fölmutat mégis egy érdemi többletet: a megpróbáltatásokban is fölcsillanó hit erkölcsi fölényét. Kelet-Európa legsötétebb zenei vallomásain is átsugárzik a fény, a minden szenvedés közt megőrzött bizakodás ereje. Kedves Hallgatóink! Hallgassuk ebben a szellemben a lengyel Henryk Górecki 1995-ben befejezett, 3. vonósnégyesének 4. és 5. tételét a Kronos Kvartett előadásában. Górecki a szerzemény mottójául Velimir Hlebnyikov orosz költő sorait választotta: „Amikor meghalnak, a lovak lélegeznek, Amikor meghal a fű, elfonnyad, A napok, ha meghalnak, kihunynak, az ember, ha meghal, dalokat énekel.”