Műsorújság

Az elmúlt két évtizedben a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagjai több mint 500 kiállításon vettek részt Ukrajnában, Magyarországon és más európai országokban egyaránt. A háború azonban megálljt parancsolt a töretlen fejlődésnek. A műalkotásokat még nemzetközi kiállításokra sem lehet kivinni az országból, az általános elszegényedés pedig már a művészek megélhetését is veszélyezteti. Kulin Ágnes, a RIT elnöke hangsúlyozza: a Szovjetunió szétesése idején alakult Révész Imre társaság célja az volt, hogy összegyűjtse a megyében élő magyar művészeket és segítse őket. A mai napig ez a fő cél.

Az egyház a karácsonyi időben nyolc napon át ünnepel, hogy jobban elmerülhessünk Jézus születésének misztériumában. Ő a maradandó, örök ajándék nekünk, hogy mi is ajándékká váljunk mások számára. Karácsony nyolcadában Spányi Antal megyés püspököt Berta Kata kérdezte.

A Dél-Alföld legértékesebb, emeletes polgárházában, 1840-ben Salis András cukrászmester alapította a cukrászdát, amelyet 2004 óta Balogh László és a Kézműves Cukrászat üzemeltet sikerrel. A Százéves Cukrászda 2018-ban és 2020-ban is a 10 legjobb vidéki cukrászda közé került a Dining Guide étteremkalauzban. A cukrászda Gyula egyik legnépszerűbb helye a turisták körében is. A 2016 óta végzett főszezoni vendégelégedettség-mérésekből is kiderül, évenként átlagosan a megkérdezettek 50-70 százaléka tér be ide. A cukrászdák körében, minden évben, a Százéves kapja a legjobb értékeléseket a vendégektől, ezt tartják város legjobb cukrászdájának. Gyula Város Önkormányzata 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból. A pályázat során megépítették a Nagyváradi úti kerékpárutat, s felújították a Százéves Cukrászdát és a Ladics-házat is. A két műemlék Gyula polgári fejlődését jelzi, az épületek a jelen korban is meghatározó szerepet játszanak a város turisztikai és kulturális életében. Képen: Dr. Kovács József országgyűlési képviselő és dr. Görgényi Ernő, Gyula városának polgármestere A kép forrása: Gyula városa

Az elmúlt két évtizedben a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagjai több mint 500 kiállításon vettek részt Ukrajnában, Magyarországon és más európai országokban egyaránt. A háború azonban megálljt parancsolt a töretlen fejlődésnek. A műalkotásokat még nemzetközi kiállításokra sem lehet kivinni az országból, az általános elszegényedés pedig már a művészek megélhetését is veszélyezteti. Kulin Ágnes, a RIT elnöke hangsúlyozza: a Szovjetunió szétesése idején alakult Révész Imre társaság célja az volt, hogy összegyűjtse a megyében élő magyar művészeket és segítse őket. A mai napig ez a fő cél.

Az Árvácska együttes 1997 őszén alakult a csíksomlyói gyermekotthon lakóival, 40 állami gondozott gyermekkel kezdte működését. Azért kapta az "Árvácska" megnevezést, hogy magyarázat nélkül is érthető legyen, kik tartoznak ide. Az együttes vezetője Hefliger Zsuzsanna, lelki vezetője, fő támogatója Gergely István "Tiszti", anyaországi édesanyjuk pedig Kammerer Ágnes, a Csibészek Alapítvány kuratóriumi elnöke. Kövesdy Zsuzsa látogatta meg a Pannonhalmi Főapátság Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános iskolájában műsort adó gyermekeket. Szoktak-e Önök eget kémlelni éjszaka? Megbámulják-e a csillagokat? A véghetetlen univerzumot kutatják a csillagászok és örömmel ismertetik meg velünk, földi halandókkal. Így tesz Forgács Balázs is, aki ugyan nem csillagász ám egy folyton úton lévő planetáriummal és asztronómusokkal együtt járja az országot, hogy mindenkié legyen a csillagok ismerete. Fazekas Gyöngyvér azt kérdezte tőle, milyen korosztálynak szólnak műsoraik és mehetnek-e akár plüssök is az előadásokra?

Hogyan reagál egy város a történelem változásaira és a gazdasági lehetőségekre - a ruhákon keresztül? Budapest 150 éves születésnapján a Kiscelli Múzeumban a Divat & Város kiállításon többet kapunk ruháknál és szabásmintáknál. A tárgyak mögött emberi sorsok, drámák vagy éppen siker történetek villannak fel. A helyszínen beszélgettünk a tárlat kurátorával dr. Szatmári Judit Annával. A kiállítás 2024. április 14- ig látható.

Többek között a cigánypasztorációról, a Boldog Ceferino Intézet tevékenységéről beszélgetünk Bángi-Magyar Anna, szakmai vezetővel.

A műsorban megszólal Veres András püspök, az MKPK elnöke; Dr. Baritz Sarolta Laura OP közgazdász; Prof. Dr. Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár; és Fodor István Széchenyi-díjas mérnök, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója majd elnöke.