Díjat alapított a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete (SZERZŐK), és három,
régóta magas színvonalon alkotó művész munkáját ismerte el.
Szerkesztő: Csuth Judit
Mit jelent a hidropónia és hogyan lehet friss, növényvédőszer-mentes, tápanyagban gazdag zöldségeket, főszereket és gyümölcsöt termelni evvel az eljárással? miért telepítsünk őshonos atkákat a gyümölcsfákra, cserjékre vagy szőlőre? Kerti rovatunkban válaszolunk a kérdésekre.
Szerkesztő: Szabó Csilla
Víz alapú növénytermesztéssel kapálás és gyomlálás nélkül akár a szobában is friss zöldségeket, fűszereket termeszthetünk. Egy magyar technológiát mutatunk be, amit egy debreceni család fejlesztett ki, több díjat is besöpörve a találmánnyal.
14 éves volt Rácz Gréta, amikor édesapjával, Rácz Sándorral víz alapú növénytermesztésbe kezdett. A Magyar Innovációs Szövetség "Találd fel magad" című felhívására elkezdődött a kísérletezés, melynek eredménye több víz alapú termesztési eszköz lett. Az díjnyertes ötleteket cégalapítás követte így már családi kertekbe és gazdaságokba is használják fejlesztéseiket. Múlt héten egy budapesti barkácsáruházban találkozhattam a két debreceni kutató-fejlesztővel. Éppen egy bemutató darab összeállítása közben értem oda. Hiszen a debreceni cég ma már kezdőknek és profiknak is kínálja innovatív berendezéseit.
Műsorunk második részében Székely Gyöngyvér biológiai növényvédelmi szaktanácsadó a biológiai növényvédelem szemléletébe ad bepillantást.
kulturális paletta
Februári Huszárakadémia, Petőfi megmondja (Corvina kiadó), Kulturmorzsa
Ha február, akkor huszárakadémia… Nem is akármilyen, hanem Radetzky -huszárakadémia és nem is akárhol, hanem mindig Sümegen, egyenesen a többszáz éves Váristálló falai között. Kövesdy Zsuzsa járt ott, most már "tiszteletbeli huszárként", hozva hírt a kétnapos előadássorozatról.
Hogyan, miért lett olyan sokszor a történelmünk kihasznált alakja Petőfi Sándor? Éppen azért érhette el Petőfi a kor szellemi csúcsteljesítményét, mert a magyar nemzet is fiatal volt még akkor, ezért is érezzük azt, mennyire összenőttek. Egy fiatal nemzet fiatal zsenije volt. A Corvina kiadó kötete nem a költő Petőfivel foglalkozik, hanem a levélíró, az útinaplót jegyző és a nyilvánossághoz forduló közírót mutatja be. Fazekas Gyöngyvér beszélgetett Király Leventével, a kötet szerkesztőjével.
Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje - Jozef M. két élete című könyvről beszélgettünk
Szerkesztő: Pál Amanda
Ez könyv önreflexióra késztet, és benne olyan kérdésekre kereshetjük a választ, mint például emberi lehet-e egy náci szörny, vagy képes-e egy fikció a történelmi igazságszolgáltatásra. Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk Gyurkovics Tamás, Mengele bőröndje - Jozef M. két élete című kötetéről.
Vajon milyen előnyei és milyen veszélyei lehetnek a különféle böjti módszereknek? Szűcs Zsuzsannát, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökét kérdeztük.
Szerkesztő: Balázs Zsanett
A hagyomány szerint a farsang vége (húshagyó kedd) és a húsvét közötti - vasárnapokat leszámítva - 40 napban a 14 évesnél idősebb keresztény hívek péntekenként nem vesznek magukhoz húst, de szigorú böjtöt a katolikus egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő. Ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek ugyan, de csak egyszer lakhatnak jól.
Az utóbbi években, sőt évtizedekben ugyanakkor megszámlálhatatlanul sok olyan böjtölési forma is elterjedt a fejlett világban, amelynek nem szakrális okai vannak, hanem az egészség megőrzését célozzák.
Tornya Erika Sacré Coeur nővér sokáig a civil életben dolgozott, projektmenedzser volt. Ma már lelki kíséréssel, hivatásgondozással és ifjúságpasztorációval foglalkozik, lelkiségi cikkeket publikál. A "zarándok-létről" saját tapasztalattal bír, melyről Hámori Kinga kérdezte őt.
Honnan jöttek a honfoglaló magyarok és milyen kapcsolatokat ápoltak a selyemút népeivel? Egy friss lelet kapcsán erről beszélgetünk vendégünkkel Türk Attila régésszel.
Szerkesztő: Szabó Csilla
Szenzációs honfoglalás kori szablyalelet mutatott be tavaly novemberben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszéke. A lelet restaurálása során a markolatán az Indiai-óceánból származó rájabőr nyomát fedezte fel a restaurátor.
Ennek történeti, régészeti jelentősége az, hogy a honfoglaló magyarok Selyemúttal való korabeli kapcsolatát bizonyítja.
Kikkel kereskedtek a honfoglaló magyarok a selyemúton keresztül? Mikor kezdődött ez a kapcsolat és meddig tartott? Miért fontos ez a korai magyar történet kutatás számára? A stúdióban Türk Attila régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető.
Vajon milyen előnyei és milyen veszélyei lehetnek a különféle böjti módszereknek? Szűcs Zsuzsannát, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökét kérdeztük.
Szerkesztő: Balázs Zsanett
A hagyomány szerint a farsang vége (húshagyó kedd) és a húsvét közötti - vasárnapokat leszámítva - 40 napban a 14 évesnél idősebb keresztény hívek péntekenként nem vesznek magukhoz húst, de szigorú böjtöt a katolikus egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő. Ekkor a 18 és 60 év közötti hívek a nap folyamán háromszor étkezhetnek ugyan, de csak egyszer lakhatnak jól.
Az utóbbi években, sőt évtizedekben ugyanakkor megszámlálhatatlanul sok olyan böjtölési forma is elterjedt a fejlett világban, amelynek nem szakrális okai vannak, hanem az egészség megőrzését célozzák.
mesés irodalom
Móra Ferenc: Dióbél királyfi
Felolvassa: Hirtling István
Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (18/4.)
Magyarország gazdaságának kitörési pontjairól
Vendégünk: Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és Költségvetési Elemzésekért Felelős igazgatója
Szerkesztő: Szikora József
A Magyar Nemzeti Bank támogatásával és szakmai együttműködésével készülő, hetente jelentkező műsorunkban a mindennapjainkat érintő pénzügyi kérdésekről beszélgetünk az MNB vezető munkatársaival, szakértőivel.
közéleti beszélgetések
Teljesen egyformák. Vagy nem? Ikerkutatás ma
Vendégünk Pári András szociológus
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Tudták, hogy Európa két védőszentje is ikerpár egyik tagja?
Miért "képződik" iker az anyaméhben?
Egypetéjű - kétpetéjű különbségek, kötődési minták.
Ikerdemográfia: hol és kiknél születik több iker? Miért?
Vendégünk Pári András szociológus, társadalomkutató a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója.
Boldog Margit
Kodolányi János regényének rádióváltozata
Felolvassa: Kubik Anna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Énekel: Simon Zsuzsi (30/10.)
kulturális paletta
Közel vinni az emberekhez az operát- avagy egy lelke ösztöndíjas a művészeti akadémiáról
Eltűnő romok?! – avagy egy prépostság múltja és jelene
Ezt a cirkuszt – avagy múzeum egy élő művészeti ágnak
Mi kapcsolja össze a medvelest az összművészettel, illetve a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjával? Ez egy olyan kérdés, amire a tervek szerint hivatalosan is választ ad majd Benedekffy Katalin, az ismert énekesnő. Számára a fellépések és a székely identitás mellett fontos az is, hogy megszerettesse a klasszikust zenét olyanokkal, akiknek sok hátrányuk van ezen a téren, az életsorsuk vagy egyszerűen a lakóhelyük miatt. A kérdező: Nagy György András.
Amint azt a tegnapelőtti Akvarellben ígértük, folytatjuk budai vársétánkat, és a Szentháromság oszlop után a Szent Zsigmond prépostsági templom múltjának eredünk nyomába. A mai Szent György téren, a volt Honvédelmi Minisztérium romos déli homlokzata előtt Tóth János András érdeklődött.
Még egy hétig (február 29-ig) várja a látogatókat a Csodálatos cirkuszvilág című kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Egy különleges művészeti ág relikviái láthatók itt: kellékek, kosztümök, plakátok, fotók, műalkotások. A porondon most tehát nem maguk az artisták vannak, hanem a történetük, méghozzá nemzetközi keretben. Zsoldos Szilvia felvételén először Szonday Szandrát, a hazai szakmúzeum kutatóját hallják, majd Joó Emese igazgatót. A zárónapon zsonglőrtalálkozó és irodalmi est is lesz.
Zenekari műhely
Évfordulók nyomában
Szerkesztő-műsorvezető: Magyar Kornél
170 éve mutatták be Liszt Les Preludes-jét Weimarban (Szent István Király Filharmonikusok) - 90 esztendeje hunyt el Edward Elgar brit zeneszerző (Pannon Filharmonikusok)
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Szegedy-Maszák Aladár életútjáról, a diplomáciában betöltött szerepéről, megpróbáltatásairól beszél Ivánfi Miklós tudományos kutató.
III/1.rész
Szerkesztő: Soós Viktor
külpolitikai beszélgetések
Örményország, örmény-magyar kapcsolatok tegnap és ma
Vendégünk Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Február 7-én Örményország elnöke hivatalos látogatáson Magyarországon járt, ezzel véget ért egy bő évtizedes barátságtalan szünet az Örményországgal való diplomáciai kapcsolatainkban. A legősibb keresztény országgal történelmi kapcsolataink vannak - melyek ezek? Hogyan lehet egyszerre jóban lenni Örményországgal és Azerbajdzsánnal is? Miért olyan fontos ez a terület, a Dél-Kaukázus a világpolitikai színtéren, és főleg kinek fontos? Milyen a kereszténység helyzete ott, a muzulmán tengerben?
mesés irodalom
Móra Ferenc: Dióbél királyfi
Felolvassa: Hirtling István
Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (18/4.)
Boldog Margit
Kodolányi János regényének rádióváltozata
Felolvassa: Kubik Anna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Énekel: Simon Zsuzsi (30/10.)
