Műsorújság

páros év, évközi idő 16. hét, szerda ** Mt 13,1-9 ** Egyik nap Jézus kiment a házból és leült a tó partján. Nagy tömeg gyűlt köréje, ezért beszállt egy bárkába és leült, a tömeg pedig a parton maradt. Ekkor példabeszédekben sok mindenre tanította őket, mondván: "Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az égi madarak és fölcsipegették. Más mag köves talajba hullott, ahol nem volt neki elég föld. Gyorsan kikelt, mert nem volt mélyen a földben. Amikor azonban forrón tűzött a nap, elszáradt, mert nem volt gyökere. Ismét más szúrós bogáncsok közé esett. Amikor a bogáncsok felnőttek, elfojtották. A többi jó földbe hullott s termést hozott, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik meg harmincszorosat. Akinek füle van, hallja meg!"

Nemzeti ünnepeink sajátossága, hogy hazánk történelmében jelentős eseményekre, fordulatokra emlékezünk - olyanokra, amelyek az összetartozás szempontjából ma is fontosak. Az augusztusi Szent István ünnepkörre készül Székesfehérvár, a Királyok városa. Első királyunkról Demeter Zsófia történészt, Berta Kata kérdezte.

Glattfelder Gyula csanádi püspök, és Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter összefogásával nagyot lépett előre az országos iskolarendszer, hiszen ötezer tanterem épült a két háború között Magyarországon, Szegeden pedig az egyetem.

A hímzés egyik módját szerette meg és gyakorolja nap mint nap Markó Istvánné, aki egyik alkotását a kopt pátriákának ajándékozta. Miért utazott egyiptomba és hogyan jutott el a gobelinhez? Erről és a mesterfogásokról is mesélt Szabó Csillának. A műsor második felében még Egyiptomnál is messzebb utazunk. Egy Fülöp-szigeteki harcmodorral és a hozzá tartozó kultúrával ismerkedett meg Németh Péter. Ma már mesterként jár vissza a kali bölcsőjébe. Ezekről az utazásokról és arról is mesél, hogy mi keresnivalója van ennek a távoli gyökerekkel bíró harcművészetnek Magyarországon.

Vas megye délnyugati sarkában találjuk azt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve, Őrség. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt egy olyan őrségi polgármester szólal meg, aki egyúttal a 700 éves őrségi mesterség, a fazekasság kiemelkedő művelője, művésze. A Várkert Bazárban immár hagyomány, hogy a nyár beköszöntével vízparti témájú kiállítással várják a látogatókat. Idén a Magyar Nemzeti Galéria gazdag festészeti gyűjteményéből láthatnak válogatást az érdeklődők. A most kiállított tablók képein többek között Magyarország legismertebb vizei, a Duna és a Balaton láthatók, de emellett a magyar művészek kedvenc tengerparti helyszínei is megjelennek. Vigh Annamáriával, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettesével Fazekas Gyöngyvér beszélgetett a megnyitón. A Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak legkiválóbb munkáit mutatja be a Best Of Diploma című kiállítás, mely egész nyáron megtekinthető. A közel két évtizedes múltra visszatekintő hagyomány idei kiállításán több újdonsággal is jelentkezik az egyetem. 2024-ben első ízben jelennek meg a két éve alapított vizuális művészet szak végzőseinek alkotásai. A Vizuális Művészet Tanszék azért jött létre, hogy interdiszciplináris alternatívát nyújtson azon tehetséges hallgatók számára, akik még nem köteleződtek el egyetlen műfaj mellett sem. A tárlat egyetemi kurátorával, Uszkay Teklával beszélget Tóth Zsófia.

A témáról, s benne kiemelten Herczeg Ferenc Bizánc című művéről a szerkesztő Nagy Viktor színházi rendezővel, a Pesti Magyar Színház igazgatójával, továbbá Gregor Bernadett Jászai Mari-díjas színésznővel, érdemes művésszel, s a szintén Jászai Mari-díjas Viczián Ottó színművésszel, valamint az SZFE rendező szakos hallgatójával, Pányik Tamással beszélget.

A Rubicon Intézet egyik legutóbbi rendezvényén Kossuth Lajos USA-beli látogatásáról volt szó. A meghívott szakértő Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum új főigazgatója, az ELTE Történeti Intézetének professor emeritusa volt. Vele beszélgetünk.

800 éve született, és 1292-ben épp ezen a napon, július 24-én halt meg. A mi királylányunk volt, ám lengyel fejedelemné, majd lengyel klarissza lett -- ma Lengyelország és Litvánia védőszentje. Erős asszony egy turbulens, vészterhes történelmi korban, aki sokat tett új hazája: Kis-Lengyelország felvirágoztatásáért - például a a híres wieliczkai sóbánya felfejlesztése is az ő nevéhez fűződik. (Fotó: N. Tóth Ágnes)

A Rubicon Intézet egyik legutóbbi rendezvényén Kossuth Lajos USA-beli látogatásáról volt szó. A meghívott szakértő Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum új főigazgatója, az ELTE Történeti Intézetének professor emeritusa volt. Vele beszélgetünk.

800 éve született, és 1292-ben épp ezen a napon, július 24-én halt meg. A mi királylányunk volt, ám lengyel fejedelemné, majd lengyel klarissza lett -- ma Lengyelország és Litvánia védőszentje. Erős asszony egy turbulens, vészterhes történelmi korban, aki sokat tett új hazája: Kis-Lengyelország felvirágoztatásáért - például a a híres wieliczkai sóbánya felfejlesztése is az ő nevéhez fűződik. (Fotó: N. Tóth Ágnes)