Vendégeink: Lajtai György operatőr és felesége, Esztrehai Katalin írónő.
Szerkesztő: Szabó Csilla
Tizenkétszer jelölték az Emmy-díjra Lajtai György operatőrt. Noha a Pécsi Körzeti Stúdióban kezdte pályáját, ezeket a sikereket már Kanadában érte el. Természetesen az emigráció állomásairól, okairól és hétköznapjairól is kérdezem Lajtai Györgyöt, de leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan tudott alkalmazkodni a változó feltételekhez, mi segítette idegenben megtalálni a számítását.
Feleségét, Esztrehai Katalin újságírót, írót, dokumentumfilmest talán még nehezebb kihívások érték. Az Eszterházy család kitelepítésbe született sarjaként, sokszor oka volt az elkeseredésre. De ehelyett tudatosan az életet, az örömöt és a szeretetet választotta. Ennek az életszemléletnek köszönhetően nyerte vissza szeme világát, noha az orvosok már arra biztatták, hogy nyugodjon bele, hogy nem fog látni. Hogy valósították meg álmaikat? Erről is kérdezem a Kanadában élő, néhány hónapra Magyarországra látogató házaspárt. Na meg arról, hogy két alkotó, művész ember, hogyan alkot csapatot.
kulturális paletta
Este a Fonóban - Egy bál, ahol a népzenéé a főszerep
Eredet-kiállítás, Zene Show-ja, Eco Art – Kultúrmorzsák
Egy regényíró a Regénytárban – Monodráma Ignácz Rózsáról
A bál szó a magyar nyelvben egy táncot jelentő idegen kifejezésből ered, és így a balett rokona. Mára kicsit elhomályosult jelentése szerint ez egy ünnepélyes, formális alkalom, amelyet valamilyen jeles, különleges nap alkalmából rendeznek, vagy például egy adott foglalkozás művelői számára tartanak meg. A Fonó népzenész bálja (február 8-án este 8 órától) például valóban lehetőség arra, hogy a szakma kiválóságai találkozzanak egymással, ugyanakkor korántsem zártkörű: hiszen a műfaj szerelmeseit is ide várják egy közös mulatságra. A Budai Zeneház művészeti vezetőjét, Zolnai Sárát Fülöp Tamás kérdezte.
Újabb fejezettel gazdagodott a Katolikus rádió Regénytára. A 8 részes hangmontázs egy olyan művész mutat be, aki színésznőből lett íróvá. 1909-ben született és 1979-ben hunyt el. Ahogyan saját és családja élete, valamit pályafutása alakult, az különös tükörképe a magyar történelem sorfordító és- formáló eseményeinek. Makkai-Flóra Ágnes: Apám szemében című műve, a főhős: Ignácz Rózsa és fia, Makkai Ádám műveinek felhasználásával készült. Február 10-én, hétfőtől hallható a Katolikus rádióban, a Regénytárban minden nap délután fél 3-tól!
Kultúrmorzsa: Egy különleges kiállítás a debreceni Modemeben: Eredet. Ha Danubia Zenekar, akkor Zene Showja, avagy a muzsika és az alkohol. Eco Art: művészet a környezettudatos gondolkodásért.
A szavak lázadása. Irodalom és politika Kazinczy börtönéveitől a Mozgó Világ-botrányig. - beszélgetés a kötet szerkesztőjével, Hörcher Ferenccel
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Krisztuskereszt az erdőn
Háromhuta és Jászszentandrás szakrális kis emlékei
Kapcsolat
Folytatjuk a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei önkormányzat évértékelőjéről készült összeállításunkat.
Összeállításunkat A nap imájával zárjuk.
A mai összeállítás munkatársai: Tikovits Ernő, Grunda János, Somosvári Eszter Anna, Kovács Krisztina, Fehér József, Farkas Erzsébet
turisztikai magazin
Lábatlan - a Duna-mente ökoturisztikai értékei, kiránduló és programlehetőségek
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes
Lábatlan központjában az egykori fogadó és postakocsi épületben 2020-ban nyitották meg a Dunamente Ökocentrumot, mely az oktatási és szemléletformáló tevékenység mellett turisztikai feladatokat is ellát. Érkezzünk a városba vonattal, hajóval, vagy közúton, az intézmény lehet túránk kiindulópontja.
Termeiben izgalmas feladatokkal, filmvetítéssel az épület mögött elterülő Gerenday kertben szabadtéri programokkal, kertbejárással várják az egyéni és csoportban érkező vendégeket.
A tárlat többek között bemutatja a Gerecse természeti értékeit, a Duna jellemzőit és foglalkozik a klimatikus változások káros hatásaival is.
mesés irodalom
1.) Fésűs Éva: A palacsintás király
Felolvassa: Seress Zoltán
Zenéjét szerezte: Tóth Benedek
Hangmérnök: Horváth János
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Rendező: E. Román Kata (12/4.)
2.) Fecske László: A templom egere
Felolvassa: Fehér Tibor
Hangmester: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Közélet című műsorunk témái:
- Vámos Zoltán Csabát nevezték ki az Eger Termál Kft. ügyvezetőjének;
- Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe és a megszentelt élet világnapja alkalmából Pawel Cebula minorita atyával beszélgetünk.
A mai összeállítás munkatársai: Sinkovics Andrea, Bartók Beáta, Berecz Renáta.
SZÍNÉSZLEGENDÁK II. - a XIX-XX. század színi világából
Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész
9. rész
Csortos Gyula és Rátkai Márton
Közreműködik: Reviczky Gábor és Rátóti Zoltán
Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Művészeti vezető: Rátóti Zoltán
Szerkesztő: Varga Andrea
Munkatárs: Paróczai Csilla
Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna
Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra
Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából.
közéleti beszélgetések
Jogsegély
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
A Jogsegélyben a Ptk. szerkezetéről és alapelveiről lesz szó. .Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgettünk Kérdéseiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.
közéleti beszélgetések
Dr. Agócs Gergely folklorista, népzenésszel, a Hagyományok Háza főtanácsadójával, annak kapcsán beszélgettünk, hogy a csárdás felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Reprezentatív Listájára.
Szerkesztő: Sallai Éva
A Hagyományok Háza színháztermében január 23-án ünnepi esemény keretében adták át a Paraguayban odaítélt bejegyzési dokumentumot, amely szerint a csárdás felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, ezzel is bizonyítva Magyarország gazdag és sokszínű népművészeti hagyományainak nemzetközi jelentőségét. "Ha valami élő hagyomány a mi tánckultúránkból, a csárdás biztosan az."- fogalmazott az örömteli eseményen dr. Agócs Gergely, a felterjesztésben aktív részt vállaló Hagyományok Háza főigazgatói főtanácsadója. A csárdás a magyar néptánc egyik szimbóluma, amely generációkon átívelő hagyományként él tovább, Magyarország különböző régióinak jellegzetes vonásait hordozza, és a mai napig a közösségi élet szerves részét képezi. Dr. Agócs Gergellyel az ünnepi eseményt követően beszélgettünk.
(fotók: https://hagyomanyokhaza.hu)
Élő tót hagyomány Csömörön
A Tót Hagyományaink Házába látogatunk
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Nem múzeum, nem skanzen, több annál: nagyanyáink hagyományait őrző, és újjáélesztő, pezsgő kulturális központ, ahol táncolnak, befőznek, sütnek és disznót vágnak, ahol fiatal és idős tanulhat és közösségben lehet. Télen kocsonya, disznótoros, mézeskalács és hajtogatott hájastészta, nyáron eper-és kajszilekvár, ősszel szilvalekvár és savanyúság készül.
Kalauzunk a Tót Hagyományaink Háza vezetője, háziasszonya, Szabó Erzsébet, a szlovák nemzetiségi önkormányzat és a díjnyertes Furmicska Néptáncegyüttes elnöke.
mesés irodalom
1.) Fésűs Éva: A palacsintás király
Felolvassa: Seress Zoltán
Zenéjét szerezte: Tóth Benedek
Hangmérnök: Horváth János
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Rendező: E. Román Kata (12/4.)
2.) Fecske László: A templom egere
Felolvassa: Fehér Tibor
Hangmester: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
SZÍNÉSZLEGENDÁK II. - a XIX-XX. század színi világából
Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész
9. rész
Csortos Gyula és Rátkai Márton
Közreműködik: Reviczky Gábor és Rátóti Zoltán
Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Művészeti vezető: Rátóti Zoltán
Szerkesztő: Varga Andrea
Munkatárs: Paróczai Csilla
Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna
Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra
Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából.
közéleti beszélgetések
Jogsegély
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
A Jogsegélyben a Ptk. szerkezetéről és alapelveiről lesz szó. .Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgettünk Kérdéseiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.
közéleti beszélgetések
Dr. Agócs Gergely folklorista, népzenésszel, a Hagyományok Háza főtanácsadójával, annak kapcsán beszélgettünk, hogy a csárdás felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Reprezentatív Listájára.
Szerkesztő: Sallai Éva
A Hagyományok Háza színháztermében január 23-án ünnepi esemény keretében adták át a Paraguayban odaítélt bejegyzési dokumentumot, amely szerint a csárdás felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, ezzel is bizonyítva Magyarország gazdag és sokszínű népművészeti hagyományainak nemzetközi jelentőségét. "Ha valami élő hagyomány a mi tánckultúránkból, a csárdás biztosan az."- fogalmazott az örömteli eseményen dr. Agócs Gergely, a felterjesztésben aktív részt vállaló Hagyományok Háza főigazgatói főtanácsadója. A csárdás a magyar néptánc egyik szimbóluma, amely generációkon átívelő hagyományként él tovább, Magyarország különböző régióinak jellegzetes vonásait hordozza, és a mai napig a közösségi élet szerves részét képezi. Dr. Agócs Gergellyel az ünnepi eseményt követően beszélgettünk.
(fotók: https://hagyomanyokhaza.hu)
Élő tót hagyomány Csömörön
A Tót Hagyományaink Házába látogatunk
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Nem múzeum, nem skanzen, több annál: nagyanyáink hagyományait őrző, és újjáélesztő, pezsgő kulturális központ, ahol táncolnak, befőznek, sütnek és disznót vágnak, ahol fiatal és idős tanulhat és közösségben lehet. Télen kocsonya, disznótoros, mézeskalács és hajtogatott hájastészta, nyáron eper-és kajszilekvár, ősszel szilvalekvár és savanyúság készül.
Kalauzunk a Tót Hagyományaink Háza vezetője, háziasszonya, Szabó Erzsébet, a szlovák nemzetiségi önkormányzat és a díjnyertes Furmicska Néptáncegyüttes elnöke.
.jpg)
