Műsorújság

húsvéti idő 6. hét, hétfő ** Jn 15,26 - 16,4 ** Amikor pedig eljön a Vigasztaló, akit elküldök majd nektek az Atyától, az igazság Lelkét, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam; de ti is tanúságot tesztek, mert kezdettől fogva velem vagytok. Azért mondtam nektek mindezt, hogy meg ne botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógából, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, szolgálatot vél tenni az Istennek. Azért teszik ezt, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Mindezt pedig azért mondtam nektek, hogy amikor eljön ezeknek az órája, emlékezzetek rájuk, hogy én megmondtam nektek. Kezdetben azért nem mondtam el nektek ezeket, mert veletek voltam.

Elsőre talán meglepő a kapcsolat, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal éppen a gyerekek képzeletére épít, hogy játékosan és kreatívan hívja fel a figyelmet a tudatos étkezés fontosságára. A "Maradék nélkül" program keretében meghirdetett országos meseíró pályázat célja, hogy már a legfiatalabbak is megtanulják: az étel érték. A "Falatnyi történetek: Mesék maradék nélkül" pályázatra 2025. június 1-jéig várják az alsó és felső tagozatos, valamint középiskolás diákok alkotásait. A legjobb mesék egy különleges kiadványban is megjelennek, ezzel is segítve a szemléletformálást a legkisebbek körében.

A Házunk táján mai adásában ellátogatunk a szajoli faluházba; szó lesz a helyi értéktár elemekről, többek között a Hegedűs család meghatározó szerepéről, az egykori Zoltán Mozgóról, a Tűzoltó egylet emlékekről és a Tisza parti település ízes csemegéiről, a Szajoli Grillázstortákról és Rozi néni hájas tésztájáról.

Elsőre talán meglepő a kapcsolat, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal éppen a gyerekek képzeletére épít, hogy játékosan és kreatívan hívja fel a figyelmet a tudatos étkezés fontosságára. A "Maradék nélkül" program keretében meghirdetett országos meseíró pályázat célja, hogy már a legfiatalabbak is megtanulják: az étel érték. A "Falatnyi történetek: Mesék maradék nélkül" pályázatra 2025. június 1-jéig várják az alsó és felső tagozatos, valamint középiskolás diákok alkotásait. A legjobb mesék egy különleges kiadványban is megjelennek, ezzel is segítve a szemléletformálást a legkisebbek körében.

Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince Szerkesztette: Varga Andrea

Aquinói Szent Tamás a mai napig meghatározó alakja a katolikus teológiának, nélküle az Egyház ma nem lenne az, ami. Ehhez képest hajlamosak vagyunk alapvetően félreérteni őt. Szent Tamás az erkölcsteológiáját az ember boldogságvágyával kezdi, ám későbbi évszázadok ezt alaposan eltorzították, és ma sokak fejében él az a kép, hogy Tamás a bűnbeesésre, a bűnökre és a kárhozatra helyezi a hangsúlyt. Pedig a valóságban Tamás sokkal többet foglalkozik az erényekkel, mint a bűnökkel. Amíg a modern pszichológia atyja Sigmund Freud valóban azt nézte, hogy milyen mélyre tud az ember süllyedni, addig Aquinói Szent Tamás azt, hogy milyen magasra tud emelkedni, hogy az Isten segítségével mennyire jóvá tudja magát kinőni. Szabó Ráhel domonkosrendi szerzetesnő arra is ad módszert, hogy laikusként miként lehet a legjobban megközelíteni az időnként meglehetősen nehéz és bonyolult tamási szövegeket.

Mai összeállításunkban először Mesterségem címere című műsorunkat hallják, melyben közeledve a gyermeknaphoz - Zabari Judit kazincbarcikai pedagógussal beszélget életéről és a természet szeretetéről az adás szerkesztője, Farkas Erzsébet. Ezután Mustármag című műsorunk következik, melyben Machovits Lászlóval az ecsédi motoros búcsús élményeiről beszélgetünk. Szerkesztő: Pap Ildikó Végül a Nap imája hangzik el. Műsorvezető: Farkas Erzsébet Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila Arcus Temporum címmel már 21. alkalommal tartanak egyedi hangulatú művészeti fesztivált augusztusban, a Pannonhalmi Főapátságban. A rendezvény programjai a monostor éves témájára épülnek, ezúttal pedig a Kert lesz a fókuszban. Zenei művészeti vezetőként Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművész házaspár fogja össze a koncerteket, míg az irodalmi tematikájú alkalmakon Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas író, költő munkásságát ismerhetjük meg. Emellett lesznek képzőművészeti programok, valamint fotókiállítás is várja az érdeklődőket augusztus 22. és 24. között. Dejcsics Konrád, a főapátság kulturális igazgatója arról is beszélt Tóth Zsófiának, mit jelent a monostor számára az Arcus Temporum fesztivál. A részletes programról a www.arcustemporum.com oldalon találhatnak bővebb információt. Csiky Gergely: A nagymama című színházi darabja Fényes Szabolcs zenéjével a magyar zenés műfaj egyik gyöngyszeme. A Csákváron 2020-ban megalakult Rátonyi Róbert Színház május 17-én mutatta be a nagysikerű darabot Kállay Borival a címszerepben, aki ezzel az előadással ünnepli pályafutásának 60 éves jubileumát. A bemutató után pár nappal a Katolikus Rádió stúdiójának vendége volt a színház színész-igazgatója, Teremi Trixi, valamint Kállay Bori színművésznő, akiket Kovács Éva Rebecca kérdezett. Az előadást legközelebb július 4-én a Fertőrákosi Barlangszínházban láthatják az érdeklődők. "Karády és a szerelem - Ujszászy és a világ" - ezzel a címmel mutatja be új darabját az Udvari Kamaraszínház, amely egy második világháborús kémtörténeten keresztül tárja a közönség elé a magyar James Bond és a kor ünnepelt színész- és sanzonénekesnőjének szerelmi kapcsolatát. A két felvonásos előadásban kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, miközben felcsendülnek a korszak legismertebb dallamai a Karády Katalint megformáló Orbán Bori révén. Vele, valamint a Jászai-díjas Andrási Attilával, a darab rendezőjével Szentimrei Kristóf beszélget. Az előadás legközelebb május 30-án, pénteken 19 órakor lesz látható Budapesten, az Udvari Kamaraszínházban.

- Április 23. Boldog Apor Vilmos vértanú püspök emléknapja. E liturgikus nap, újratemetésének dátuma. Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök 1945. április 2-án, húsvéthétfő hajnalban halt vértanú halált. A győri püspökvárban bújtatott nők, asszonyok védelmében kiálló főpásztor egész életében elkötelezett volt az elesettek, az üldözöttek, a nehéz sorsban élők felé. Vértanúsága nem egy véletlen baleset volt. Tudatosan vállalta a megpróbáltatást, a szenvedést. Hősiesen viselte a rá váró fájdalmakat, mindent egyházmegyéjéért, papjaiért és híveiért ajánlotta fel. 1945-ben a karmelita templomba helyezték örök nyugalomra, majd 1986. május 23-án, teljes titokban került sor az újratemetésre és helyezték el Apor Vilmost a győri Nagyboldogasszony Székesegyház Héderváry-kápolnájában. A vértanú püspököt II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá. Boldog Apor Vilmos emléknapjára emlékezve Veres András győri megyéspüspököt kérdezzük. A győri székeskáptalan középkori számadáskönyve a magyar középkortudomány egyik legbecsesebb forrása, amelyből több mint egy évszázada történész generációk merítenek adatokat, de kiadása mindezidáig váratott magára. A forrás a győri székeskáptalan és általa a késő középkori egyházi középréteg mindennapjaiba enged bepillantást példátlan részletességgel.A kötet szerzője, Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ vezetője, munkája során nagyban támaszkodott Házi Jenő történész-levéltárosnak a számadáskönyvről készített kiadatlan kéziratára, így e kötet az ő életműve előtt is tiszteleg. Nemes Gáborral beszélgetünk A győri székeskáptalan középkori számadáskönyvéről, mely harminc évet ölel fel, 1495-1528 között.

"Éltem már meg lelki sivárságot, hát hogyne. Ami igazán ki tudott hozni ebből az állapotból és vissza tudott rántani Istenhez, az a közösség és az ima megtartó ereje volt. Van olyan helyzet, amikor csak azt kell mondani, hogy most leülök vagy letérdelek, és csak úgy elkezdek imádkozni, még akkor is, ha nem élem meg imaként, mert egyszerűen visszahangol Istenre. Olyan, mint a böjt. Ha egyszer túl tettük magunkat azon, hogy a böjt teher, akkor már sokkal egyszerűbb azt jól megélni. Például mondhatjuk azt, hogy a gyomrunk minden kordulásánál a Jóistenre gondolunk." A lélek sötét éjszakáját és a kísértést már átélte Kiss-Cziráki Attila és Tóth Mihály. A két gimnazista enged bepillantás életébe, gondolkodásába.

A megismerkedéstől az idős korig vesszük sorra a párkapcsolatot érő kihívásokat és a velük való sikeres megküzdési lehetőségeket, az élet különböző szakaszaiban.

Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince Szerkesztette: Varga Andrea

Felolvassa: Cseke Péter Hangmérnök: Varga Károly Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: E. Román Kata Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

- Április 23. Boldog Apor Vilmos vértanú püspök emléknapja. E liturgikus nap, újratemetésének dátuma. Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök 1945. április 2-án, húsvéthétfő hajnalban halt vértanú halált. A győri püspökvárban bújtatott nők, asszonyok védelmében kiálló főpásztor egész életében elkötelezett volt az elesettek, az üldözöttek, a nehéz sorsban élők felé. Vértanúsága nem egy véletlen baleset volt. Tudatosan vállalta a megpróbáltatást, a szenvedést. Hősiesen viselte a rá váró fájdalmakat, mindent egyházmegyéjéért, papjaiért és híveiért ajánlotta fel. 1945-ben a karmelita templomba helyezték örök nyugalomra, majd 1986. május 23-án, teljes titokban került sor az újratemetésre és helyezték el Apor Vilmost a győri Nagyboldogasszony Székesegyház Héderváry-kápolnájában. A vértanú püspököt II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá. Boldog Apor Vilmos emléknapjára emlékezve Veres András győri megyéspüspököt kérdezzük. A győri székeskáptalan középkori számadáskönyve a magyar középkortudomány egyik legbecsesebb forrása, amelyből több mint egy évszázada történész generációk merítenek adatokat, de kiadása mindezidáig váratott magára. A forrás a győri székeskáptalan és általa a késő középkori egyházi középréteg mindennapjaiba enged bepillantást példátlan részletességgel.A kötet szerzője, Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ vezetője, munkája során nagyban támaszkodott Házi Jenő történész-levéltárosnak a számadáskönyvről készített kiadatlan kéziratára, így e kötet az ő életműve előtt is tiszteleg. Nemes Gáborral beszélgetünk A győri székeskáptalan középkori számadáskönyvéről, mely harminc évet ölel fel, 1495-1528 között.

"Éltem már meg lelki sivárságot, hát hogyne. Ami igazán ki tudott hozni ebből az állapotból és vissza tudott rántani Istenhez, az a közösség és az ima megtartó ereje volt. Van olyan helyzet, amikor csak azt kell mondani, hogy most leülök vagy letérdelek, és csak úgy elkezdek imádkozni, még akkor is, ha nem élem meg imaként, mert egyszerűen visszahangol Istenre. Olyan, mint a böjt. Ha egyszer túl tettük magunkat azon, hogy a böjt teher, akkor már sokkal egyszerűbb azt jól megélni. Például mondhatjuk azt, hogy a gyomrunk minden kordulásánál a Jóistenre gondolunk." A lélek sötét éjszakáját és a kísértést már átélte Kiss-Cziráki Attila és Tóth Mihály. A két gimnazista enged bepillantás életébe, gondolkodásába.

A megismerkedéstől az idős korig vesszük sorra a párkapcsolatot érő kihívásokat és a velük való sikeres megküzdési lehetőségeket, az élet különböző szakaszaiban.