Műsorújság

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Mit jelentett Fiume a horvát, az olasz és a magyar közvélemény, történeti, nemzeti tudat számára? Az 1868. évi magyar-horvát kiegyezés 66. paragrafusa háromoldalú tárgyalást írt elő "Magyarország országgyülése, Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok országgyülése és Fiume városa közt". A tárgyalások megindultak, de I. Ferenc József nem tudta rendezni Fiume közjogi státuszát, mert a horvátok ebben nem voltak partnerek, és a magyar politika sem tudta őket erre rákényszeríteni, így Ferenc József "provizóriumot" hagyott jóvá. Zágrábban a parlament 1870-ben ugyan tudomásul vette a kialakult állapotot, de nem ismerte el Fiume Magyarországhoz tartozását. Ezen alapul a horvát történetírás álláspontja. Fiume tehát nem volt a Magyar Királyság része, de a Magyar Királyság kormányozta, fejlesztette a várost, intézte a közlekedési, a kereskedelmi és a gazdasági ügyeket az Osztrák-Magyar Monarchia idején. 1868-1914-ig Budapest csillagászati összegeket költött Fiume fejlesztésére. Fiume státuszáról, jogi és lelki hovatartozásáról beszélgetünk magyar és horvát szempontból, elsősorban az érzelmi kötelékekről, arról, hogy mit jelentett Fiume a horvát, az olasz és a magyar közvélemény, történeti-nemzeti tudat számára. Dr. Ábrahám Barna történésszel, az ELTE BTK Román Filológiai Tanszékének egyetemi docensével, az ELTE BTK Történeti Intézet Közép-Európa Tanulmányok oktatójával beszélgettünk.

Munkácson a II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tartott egyeztető megbeszélést a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőivel Ferenc Viktória, Európai parlamenti képviselő. A megbeszélésen elsősorban az anyanyelvi oktatás és a kárpátaljai magyarok jogai kerületek előtérbe Újabb, amerikai orvosokból álló csapat érkezett Kárpátaljára, hogy egészségügyi tanácsadással, ingyenes kivizsgálással segítsék a helyi lakosságot. A háború kitörését követően a Kárpátaljai Baptista Jótékonysági Alapítvány nagyon az ilyen jellegű segítség szükségességét, és keresni kezdte a kapcsolatot az anyaországi, európai és tengeren túli szervezetekkel, amelyek ebben tudtak volna az itt élők és az ide érkezett menekültek segítségére lenni. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán 2025-ben rekordszámú, mintegy 1 000 jelentkezési kérelmet fogadtak el, ami jelentős növekedés az elmúlt évhez viszonyítva. Ünnepi, ökumenikus Istentisztelettel egybekötött központi tanévnyitót tartott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a munkácsi római katolikus Szent Márton Székesegyházban. A magyar tannyelvű elsősök száma a tavalyihoz hasonlóan idén is eléri az ezret. Az ünnepélyes tanévnyitón a vidék valamennyi magyar oktatási intézménye képviseltette magát. A beregszászi felső- illetve szakképzésben részt vevő diákok számára több évtizede biztosít lakhatási lehetőséget a Kálvin János Református Szakkollégium. A kollégium több mint lakóhely, egy összetartó közösség, amely szakmai és lelki fejlődést kínál az itt lakó hallgatóknak.

A Szószólóban ma először a Mária Magdolna Toronyba látogatunk, majd a Mikófalva melletti Reményfarmra. Majd megtudhatjuk, hogy milyen termést várnak a Mátra borászai? Munkatársak: Bérczessy András, Grunda János, Túri Sarolta, Karkus István, Farkas Erzsébet