Műsorújság

Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: ,,Uram! Nem törődsz vele, hogy a testvérem egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!'' Az Úr ezt válaszolta neki: ,,Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A Soroksár-Újtelepen álló zarándokhely, a Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István Király Plébániatemplom jövő vasárnap tartja templombúcsúját. A templomot, mely a kétezres évek elején épült fel, olyan keresztút veszi körül, amelynek állomásai a Kárpát-medence különböző részein faragott kopjafákból készültek, jelezve így is hazánknak az országalapítónk által tett felajánlását Szűz Mária felé. A szép templommal, keresztúttal és fiatal közösséggel élő plébánia az elmúlt években egy nagy befogadóképességű, igényesen kialakított zarándokházzal is gazdagodott. A közelgő templombúcsú kapcsán Király Attilával, a templom esperes-plébánosával beszélgettünk. /https://fatimaiszuzanya.hu/kegyhely/templomunk-bucsuja/ Fotó: TJA/MKR

Szombaton is becsöngettek reggel Budapest 18. kerületében a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskolában. Most nem tanításra, hanem közösségerősítő napra, ahol a gyerekek és a tanárok mellett a szülők, nagyszülők, testvérek és régi diákok is élvezhették az együttlétet. 16 bográcsban főtt lecsó. Az iskolai mazsorett csoport bemutatója, vásári komédia előadás, moldvai néptánc a negyedikes diákoktól, kézműves foglalkozás és persze lélekfrissítő ige tette tartalmassá az együtt töltött időt. Helyszíni riportunk kóstoló a Szent Lőrinces mindennapokból.

A Tény-kérdés mai adásában Gáborné Haáz Andreát, az Együtt építjük nagyszabású produkció megálmodóját és az egyházmegye 1000 éves fennállását ünneplő nap főszervezőjét Takács Bence kérdezte.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Varga Andrea

Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: ,,Uram! Nem törődsz vele, hogy a testvérem egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!'' Az Úr ezt válaszolta neki: ,,Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Kávéház című műsorunkbann Tircsné Dr. Propper Valéria irodalomtörténésszel az aradi vértanúkról, özvegyeikről és lelki atyáikról is beszélget az adás szerkesztője, Farkas Erzsébet. Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett Műsorvezető: Farkas Erzsébet

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Dramaturg-rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Mai műsorunkban három kiállításról hallhatnak. Az Esztergomban, a Keresztény Múzeumban Assisi Szent Ferenc ünnepére összeállított kiállításról (Szerdahelyi Csongor riportja), valamint a Klebelsberg Kultúrkúria Bíró László József tudományos hagyatéka című időszaki tárlatáról (Zsoldos Szilvia riportja), továbbá az öt éve elhunyt karikaturista, Dallos Jenő tiszteletére a Mögköllnézni Képestárban nyílt emlékkiállításról. Zenei szerkesztő: Szabó Ágnes

Az alkotó hármas filmjei világszerte ismertek és becsültek. Az idei velencei filmfesztiválhoz kapcsolódva retrospektív vetítés sorozatot láthatnak az érdeklődők. A Tanúságtétel egyben hommage is, mely emléket állít egy csodálatos triásznak. A koncepciós perben 20 évesen börtönbe került költő: Gyöngyössy Imre méltó társakat talált, akikkel közös filmes életművet hozott létre. A megalázottak és megnyomorítottak sorsa érdekelte, az ő példájukat emelte fel és mutatta meg. Az emberi méltóság őrzése és a szeretet megnyilvánulása ma is reményt adhat. Arra is figyelmeztet, hogy ne engedjük feledésbe merülni életben tartó értékeinket.

A fenti sorokat Schweidel József tábornoknak, az aradi 13-ak egyikének tulajdonították. Állítólag ezt mondta közvetlenül halála előtt. Az újabb kutatások szerint ezek a sorok ismeretlen szerző tollából való későbbi szövegek. A történelmi hűség kedvéért álljon itt két írás. Az első Schweidel József levele sógorának, Latinovits Benjáminnak. "Kedves Sógor! Küldj valakit passzussal együtt a lovaimért, különben éhen pusztulnak; tartsd őket Legyenpusztán vagy valahol másutt, míg jól el nem tudom adni; teljesen híjával vagyok az anyagi eszközöknek, és pénzzé kell tennem azt a keveset, amim van, hogy megélhetésem biztosítására módom és anyagi eszközeim legyenek. Vigasztald feleségemet, biztos lehet benne, hogy legalábbis rám vonatkozóan csak kedvező és megfelelő anyagi ellátásomat biztosító ítéletet hozhatnak; remélem, hogy hamarosan karomba zárhatlak benneteket. Arad, 1849. augusztus. 27. Szerető sógorod Schweidel" A másik írás Damjanich János tábornok aradi vértanú imája, amelyet az 1849. október 5-ről 6-ra virradó éjszakán, a kivégzése előtt írt. "Damjanich János imája Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen. Damjanich Emíliának vigasztalásul"

De igazából a kutyákról, és más házi kedvencekről lesz szó! Miért értenek a szóból az 'angol', vagy az 'olasz' kutyák? Csak szól a gazda, és máris ott teremnek mellette. A magyar nyelv nyilván bonyolultabb, a magyar kutyák talán ezért nem értik. Tisztelet a kivételnek. Szól a gazda, de a magyar kutya inkább a közelében levő idegenre ugrál, vagy épp a kezét nyalogatja - jó esetben. Kicsit félretéve az iróniát: mit jelent a kutyatartás kultúrája? Hogyan viszonyuljunk a házi állatokhoz - itt sokan házi kedvenceket mondanának, de mi maradjunk a hagyományosabb elnevezéseknél. Mindig tudja a gazdi, hogy mi jó az ő kutyájának? Amit valamilyen szempont alapján kiválasztott. De mi volt ez a szempont? Régen a kutyák tenyésztése feladat orientált volt. A vadászkutya kellett a vadászathoz, a házőrző a házőrzéshez. Ma mik a szempontok? Talán van akinek újdonság a biciklisták körében elterjedt szokás: ma már kutyák számára árult kerékpáros utánfutóban követi a kutya a gazdáját a biciklis túrákon. De vajon jól érzi magát? Vendégem Topál József etológus

Ma megismételjük július 14-i adásunkat, így magazinunkban néhány érdekes, rendhagyó és különleges kiállítást mutatunk be Önöknek.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Varga Andrea

Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: ,,Uram! Nem törődsz vele, hogy a testvérem egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!'' Az Úr ezt válaszolta neki: ,,Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Dramaturg-rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A fenti sorokat Schweidel József tábornoknak, az aradi 13-ak egyikének tulajdonították. Állítólag ezt mondta közvetlenül halála előtt. Az újabb kutatások szerint ezek a sorok ismeretlen szerző tollából való későbbi szövegek. A történelmi hűség kedvéért álljon itt két írás. Az első Schweidel József levele sógorának, Latinovits Benjáminnak. "Kedves Sógor! Küldj valakit passzussal együtt a lovaimért, különben éhen pusztulnak; tartsd őket Legyenpusztán vagy valahol másutt, míg jól el nem tudom adni; teljesen híjával vagyok az anyagi eszközöknek, és pénzzé kell tennem azt a keveset, amim van, hogy megélhetésem biztosítására módom és anyagi eszközeim legyenek. Vigasztald feleségemet, biztos lehet benne, hogy legalábbis rám vonatkozóan csak kedvező és megfelelő anyagi ellátásomat biztosító ítéletet hozhatnak; remélem, hogy hamarosan karomba zárhatlak benneteket. Arad, 1849. augusztus. 27. Szerető sógorod Schweidel" A másik írás Damjanich János tábornok aradi vértanú imája, amelyet az 1849. október 5-ről 6-ra virradó éjszakán, a kivégzése előtt írt. "Damjanich János imája Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen. Damjanich Emíliának vigasztalásul"

De igazából a kutyákról, és más házi kedvencekről lesz szó! Miért értenek a szóból az 'angol', vagy az 'olasz' kutyák? Csak szól a gazda, és máris ott teremnek mellette. A magyar nyelv nyilván bonyolultabb, a magyar kutyák talán ezért nem értik. Tisztelet a kivételnek. Szól a gazda, de a magyar kutya inkább a közelében levő idegenre ugrál, vagy épp a kezét nyalogatja - jó esetben. Kicsit félretéve az iróniát: mit jelent a kutyatartás kultúrája? Hogyan viszonyuljunk a házi állatokhoz - itt sokan házi kedvenceket mondanának, de mi maradjunk a hagyományosabb elnevezéseknél. Mindig tudja a gazdi, hogy mi jó az ő kutyájának? Amit valamilyen szempont alapján kiválasztott. De mi volt ez a szempont? Régen a kutyák tenyésztése feladat orientált volt. A vadászkutya kellett a vadászathoz, a házőrző a házőrzéshez. Ma mik a szempontok? Talán van akinek újdonság a biciklisták körében elterjedt szokás: ma már kutyák számára árult kerékpáros utánfutóban követi a kutya a gazdáját a biciklis túrákon. De vajon jól érzi magát? Vendégem Topál József etológus

Ma megismételjük július 14-i adásunkat, így magazinunkban néhány érdekes, rendhagyó és különleges kiállítást mutatunk be Önöknek.