A szabadság hangján – 1956 hetvenedik évfordulóját ünnepli a Concerto
Budapest a Müpában
Szerkesztő: Csuth Judit
Mit jelent számunkra a szabadság hetven év távlatából? Hogyan őrizheti meg a zene egy nemzet emlékezetét, a reményt, az összetartozást és a történelem sorsfordító pillanatait? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Concerto Budapest ünnepi hangversenye, amely október 24-én idézi meg az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét.
A Szabadság hangján című műsor négy zeneműből, négy különböző zenei világból kiindulva járja körül a szabadságvágy gondolatát, a koncertet a Concerto Budapest főzeneigazgatója Keller András Kossuth-díjas karmester vezényli. Az est szólistája: Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, közreműködik még: Kovácsházi István Liszt-díjas énekművész, a Cantemus vegyeskar és Szabó Soma karigazgató.
A képen Keller András és Balázs János. (Fotó: Csibi Szilvia)
kulturális paletta
Operett sorozat, Kabdebó Tamás: Minden idők, Dr. Bacsa Dávid plébános
Szerkesztő: Fülöp Tamás
"Verset ír, mert abban keresi, mert abban keresi Istent, verset ír, mert abban és az imában rátalál az Isten..." olvashatjuk dr. Bacsa Dávid Balatonalmádi ifjú plébánosával Kövesdy Zsuzsa készített interjút.
Kabdebó Tamás fiatalon, még az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként vett részt az 1956-os forradalomban. Annak leverését követően emigrált Angliába, de rövid ideig élt Dél-Amerikában is. Fontos volt számára anyanyelve, több művet írt magyarul, Angliában népszerűsítette is a számára legfontosabb magyar írók, költők életét és munkásságát, mint például József Attiláét, vagy Illyés Gyuláét.
Írásaiban személyes élményeiről vallott, és a szintén nyugatra vándorolt magyar fiatalokról írt, felidézve saját fiatalkori eseményeit. A szerző számtalan magyar és nemzetközi elismerést tudhatott magáénak. A "Minden idők - 1956" c. kisregénye élményeinek egyik lenyomata.
Az abból készült 7 részes rádiós műsort - melyet Egri Bálint olvas fel -, a Katolikus Rádió Rádiós Regénytár c. műsorsávjában hallhatják, 2026. október 23-ai kezdettel. A mai Akvarellben egy részletet hallhatnak a sorozat első részéből.
Operett sorozatunk folytatásában Ungvári Judit Dénes Viktorral, az Operettszínház művészével beszélget.
Fotó: tvkeszthely.hu
Rehabregény - "Nem mondhatom el senkinek..."
Szerkesztő: Nagy György András
Egy regény a rehabilitációról. Alkoholról, gyógyulásról, piáról és terápiáról, sorokról, titkokról, barátságokról, a változás nehézségeiről és lehetőségéről. Lehetünk-e függetlenek a függőségtől? A 4-es szoba nem csak egy kötet címe, nem pusztán egy helyszín - egyszerre valóság és jelkép – hogy aki segítséget kér, az társakra talál. A szerzők Molvay Péter és Tomka Tivadar. Utóbbival - aki éveken át egy másik rádióban kollégája is volt - ült le beszélgetni Nagy György András.
válogatás a Szent István Rádió műsorából
Guba András beszél hivatásáról
Baráz Csaba Örményországról
Mai összeállításunkban először Szerzetesek félórája című műsorunkat hallják, melyben Guba András, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Innováció és Hálózatok Intézetének igazgatója beszél hivatásáról.
Szerkesztő: Pap Ildikó
Ezután Szombat reggeli beszélgetésünket hallják, melyben Baráz Csaba örményországi emlékeit meséli el.
Műsorvezető: Tikovits Ernő
Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett
páros év, évközi idő 29. hét, péntek
** Lk 12,54-59 **
Felolvassa: Varga László
Ezután a tömeghez is szólt: ,,Amikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok: ,,Jön az eső'', és úgy is lesz; amikor délről fúj a szél, azt mondjátok: ,,Forróság lesz'', és meglesz. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni, ezt az időt miért nem tudjátok hát megítélni? Miért nem jöttök rá magatok, hogy mi az igazság? Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz mész, útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíróhoz hurcoljon, s a bíró átadjon a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vessen. Mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért meg nem fizeted.''
Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.
Élőhely nélkül nincs madár!
November 3-ig szavazhatunk az Év Élőhelyéről
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
Szinte nincs Madárvárta epizód, ahol el ne mondanánk: nem elég a madarat védeni, hanem az élőhelyét is védeni kell, különben nincs értelme.
Kovács Gergely, az MME Élőhelyvédelmi Szakosztály titkára mutatja be az idei három jelöltet: az ártéri erdőt, a gyümölcsöst és a sziklagyepet. MInd sajátos csoda-világ, rovarok, madarak, különleges növénye kotthona. -- Önökön a sor, hogy megszavazzák kedvencüket. A szavazás 2026. november 3-án délig tart.
https://mme.hu/hirek/2026/10/13/szavazz_2027_ev_elohelyere
(Fotó: Gyümölcsös; Kovács Gergely MME)
turisztikai magazin
Ságvár - községi látnivalók, túrázási lehetőségek és jó működő helyi közösségek
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes
Műsorunkban a Balaton déli partjától alig 10 km-re található, dinamikusan fejlődő Ságvárra hívom önöket.
Meglátogatjuk a somogyi község templomait, fennmaradt római kori emlékeit; kirándulunk a Lándor-hegyi Bújó-likhoz és a Szent Vendelt ábrázoló erdei képes fához.
Szó lesz a löszös dombvidék népszerű teljesítménytúráiról, az egykori betyárok rejtőzködő helyeiről, a településen működő irodalmi klub sikereiről és azt is megtudjuk, hogyan kötődött Ságvárhoz Petőfi Sándor?
Utunkat a régi Gám-puszta, elcsendesedést segítő emlékhelyén zárjuk.
Az irodalom tükrében vizsgálja a szerkesztő 1956 lenyomatát, hatását és hangadását.
Riporter: Kelen Ágoston
Október 23-a van, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja. Az előző napokban minden iskolában megemlékezést tartottak, ma országszerte felidézik a 70 évvel ezelőtti eseményeket. Mai adásunkban a szerkesztő, Kelen Ágoston ismerteti az 1956-os forradalmat az irodalom tükrében. Illyés Gyula, Tamási Áron, Déry Tibor, Márai és Örkény.
Október 23-án a kultúrába beágyazott történelemmel foglalkozni talán méltó megemlékezés, hiszen sokak nem hallható hangját teszik hallhatóvá, sokak ki nem mondott érzéseit teszik átélhetővé.
A SZÍV újság szerkesztőségének kerekasztal-beszélgetése
1956 emlékezete sokakban dacos tekintetű, elszánt és nagyon fiatal arcokat idéz fel, vattakabátos, gyapjúzoknis ifjak képét, akik fegyvert ragadva szálltak szembe a szovjet túlerővel és a halállal. De kik voltak ők valójában? Mi vitte őket az utcára, miért lázadtak? Hogyan látta és láttatta őket a megtorló hatalom? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Földváryné Kiss Réka történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével, Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetőjével, valamint Keller Márkus történésszel, egyetemi docenssel, az MTA doktorával a Szív újság szerkesztője, Szokol Réka.
A beszélgetés nyomtatott változata A Szív jezsuita magazin 2026. októberi lapszámában, valamint a Magyar Kuríron is megjelent.
.
páros év, évközi idő 29. hét, péntek
** Lk 12,54-59 **
Felolvassa: Varga László
Ezután a tömeghez is szólt: ,,Amikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok: ,,Jön az eső'', és úgy is lesz; amikor délről fúj a szél, azt mondjátok: ,,Forróság lesz'', és meglesz. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni, ezt az időt miért nem tudjátok hát megítélni? Miért nem jöttök rá magatok, hogy mi az igazság? Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz mész, útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíróhoz hurcoljon, s a bíró átadjon a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vessen. Mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért meg nem fizeted.''
Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.
műsorsorozat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia új körleveléről
Egy igazságosabb és emberségesebb gazdaságért -Cigánypasztoráció
Vendég: Oroszné Obbágy Rita
4. rész
Szerkesztő: Szabó Csilla
Bemutatta új körlevelét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az Igazságosabb és testvériesebb világot című, 1996-ban megjelent körlevél 30. évfordulója kapcsán. Ebben szó esik többek között a mai magyar társadalomról az evangélium fényében. Szegénységről, leszakadó rétegekről, családról, demográfiai nehézségekről, egészségügyről, a média helyzetéről, a fiataloknak az Egyházhoz való viszonyáról, a digitális világ kihívásairól, nemzetünk lelkiállapotáról, s a nehéz helyzetekből kivezető útról.
A mai epizódban az „Egy igazságosabb és emberségesebb gazdaságért” című fejezetről beszélgetünk.
Vendégünk: Oroszné Obbágy Rita, a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs megbízottja
A felvétel a Görögkatolikus Médiaközpontban készült Nyíregyházán, Zadubenszki Norbert kommunikációs munkatárs közreműködésével.
Az új körlevél ide kattintva elolvasható.
Az új körlevélről a Magyar Katolikus Rádióban tízrészes sorozatot hallgathatnak meg október 19. és 30. között minden hétköznap 20 óra 30 perctől. Ismétlés másnap 12 óra 30 perctől.
válogatás a Szent István Rádió műsorából
október 3-án leégett radostyáni református templom múltjáró
Mai adásunk elején az október 3-án leégett radostyáni református templom múltjáról, veszteségeiről, megmaradt kincseiről és jövőjének lehetőségeiről beszélgetünk Paszternák István műemlékvédelmi szakértővel, régésszel. Majd beszámolunk arról, hogy gyászfeldolgozó csoport indul a hónap végén Diósgyőrben. Martonné Fekete Rita szociális segítő és Dr. Rivasz-tóth Krisztina felnőtt háziorvos lesznek a vendégeink.
Szerkersztő: Molnár András
Zenei szerkesztő: Dudás Anna
Műsorvezető: Berecz Reanáta
kulturális paletta
Ünnepnapi válogatásunkban a hét kulturális témáiból szemezgetünk.
Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
- Kovács Gombos Gábor festőművész Boldogság című kiállítása a budapesti Piano Art Caféban
- az '56-os forradalmat is megélt Rieger Tibor szobrászművész tárlata Kunszentmártonban
- a Gulág Alapítvány konferenciakötete: Az alkotó szabadsága – Művészek szovjet fogságban
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Filmválogatás az ’56-os forradalom 70. évfordulója alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban
Szerkesztő: Gőbel Ágoston
Filmválogatás az ’56-os forradalom 70. évfordulója alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Október 23-án olyan filmeket vetítenek az Urániában, amelyek így vagy úgy 1956 emlékéhez kapcsolódnak. Filmes magazinunkban Szanyi Gyöngyi rendezővel és Bátor Anna televíziós és rádiós szerkesztővel az egyik ilyen ritkán látható ’56-os alkotásról beszélget Gőbel Ágoston.
Fotó: Nap Média
Fazekas István drámaíró színházművészeti magazinja
A pályakezdő színész
Stúdióvendégünk Nagy-Jancsó Júlia színművésznő, a Budapesti Operettszínház társulatának vendégművésze, aki a Színház és Filmművészeti Egyetem zenés színész szakán idén vehette át diplomáját.
Fotó: MKR
közéleti beszélgetések
Interjú Szekér Nóra történésszel az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségéről
Szerkesztő: Sallai Éva
Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztálya osztályvezetőjével az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi és társadalmi jelentőségéről beszélgetünk.
Az 1956-os magyar forradalom híre, majd a szabadságharcosok küzdelme szinte az egész világot megmozgatta. "A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.” (Részlet Albert Camus francia író, filozófus A magyarok vére című esszéjéből)
(fotó: www.abtl.hu)
A franciaországi és olaszországi tüntetések és zavargások migrációpolitikai összefüggéseiről
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Kijárási tilalmat vezettek be több francia városban – köztük Párizsban, Lyonban, Nizzában, Lille-ben és Bordeaux-ban – hétfő éjjel keddre virradóra, miután a hétvégén a tüntetésekhez kapcsolódó erőszakos cselekmények robbantak ki. A tüntetések Franciaországban diákmegmozdulásokként indultak az oktatás helyzete miatt, majd a szakszervezetek és a lakosság csatlakozásával országos, infláció- és megélhetési költségek elleni tiltakozássá szélesedtek. Olaszországban (különösen Milánóban) szintén a magas árak és a lakhatási válság váltotta ki az utcai összecsapásokat. Szélsőbaloldali aktivisták és bűnözői csoportok is megjelentek, akik országszerte összecsaptak a rendfenntartókkal. Limoges történelmi városházáját szinte teljesen megsemmisítették. Marseille-ben a fekete ruhás tüntetők betörtek a városházára és anarchista graffitikkel fújták azt le. Lyonban a turisztikai hivatalt gyújtották fel. Párizsban a Place de la République téren megrongálták és részben szétszerelték Franciaország egyik legfontosabb jelképét, a Marianne-szobrot. Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.
műsorsorozat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia új körleveléről
Oktatás, nevelés, kultúra
Vendég: Zsódi Viktor piarista tartományfőnök
5. rész
Szerkesztő: Szikora József
Bemutatta új körlevelét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az Igazságosabb és testvériesebb világot című, 1996-ban megjelent körlevél 30. évfordulója kapcsán. Ebben szó esik többek között a mai magyar társadalomról az evangélium fényében. Szegénységről, leszakadó rétegekről, családról, demográfiai nehézségekről, egészségügyről, a média helyzetéről, a fiataloknak az Egyházhoz való viszonyáról, a digitális világ kihívásairól, nemzetünk lelkiállapotáról, s a nehéz helyzetekből kivezető útról.
A mai epizódban az „OKTATÁS, NEVELÉS, KULTÚRA” című fejezetről beszélgetünk.
Vendégünk: Zsódi Viktor, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke
Az új körlevél ide kattintva elolvasható.
Az új körlevélről a Magyar Katolikus Rádióban tízrészes sorozatot hallgathatnak meg október 19. és 30. között minden hétköznap 20 óra 30 perctől. Ismétlés másnap 12 óra 30 perctől.
páros év, évközi idő 29. hét, péntek
** Lk 12,54-59 **
Felolvassa: Varga László
Ezután a tömeghez is szólt: ,,Amikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok: ,,Jön az eső'', és úgy is lesz; amikor délről fúj a szél, azt mondjátok: ,,Forróság lesz'', és meglesz. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni, ezt az időt miért nem tudjátok hát megítélni? Miért nem jöttök rá magatok, hogy mi az igazság? Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz mész, útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíróhoz hurcoljon, s a bíró átadjon a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vessen. Mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért meg nem fizeted.''
Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.
közéleti beszélgetések
Interjú Szekér Nóra történésszel az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségéről
Szerkesztő: Sallai Éva
Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztálya osztályvezetőjével az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi és társadalmi jelentőségéről beszélgetünk.
Az 1956-os magyar forradalom híre, majd a szabadságharcosok küzdelme szinte az egész világot megmozgatta. "A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.” (Részlet Albert Camus francia író, filozófus A magyarok vére című esszéjéből)
(fotó: www.abtl.hu)
A franciaországi és olaszországi tüntetések és zavargások migrációpolitikai összefüggéseiről
Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
Kijárási tilalmat vezettek be több francia városban – köztük Párizsban, Lyonban, Nizzában, Lille-ben és Bordeaux-ban – hétfő éjjel keddre virradóra, miután a hétvégén a tüntetésekhez kapcsolódó erőszakos cselekmények robbantak ki. A tüntetések Franciaországban diákmegmozdulásokként indultak az oktatás helyzete miatt, majd a szakszervezetek és a lakosság csatlakozásával országos, infláció- és megélhetési költségek elleni tiltakozássá szélesedtek. Olaszországban (különösen Milánóban) szintén a magas árak és a lakhatási válság váltotta ki az utcai összecsapásokat. Szélsőbaloldali aktivisták és bűnözői csoportok is megjelentek, akik országszerte összecsaptak a rendfenntartókkal. Limoges történelmi városházáját szinte teljesen megsemmisítették. Marseille-ben a fekete ruhás tüntetők betörtek a városházára és anarchista graffitikkel fújták azt le. Lyonban a turisztikai hivatalt gyújtották fel. Párizsban a Place de la République téren megrongálták és részben szétszerelték Franciaország egyik legfontosabb jelképét, a Marianne-szobrot. Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.
