Akvarell

Gyermekkor egy bencés kolostor szomszédságában; egy szélsőségektől sem mentes ifjúság; számtalan utazás, például a szíriai sivatagba vagy a laoszi dzsungelbe. A német katolikus teológus, filozófus, prédikátor: Johannes Hartl felismerte, hogy életének állomásai mindenekelőtt az imádságba vezető út részei voltak. Tűz a szívemben című könyvéről, a fordítóval, Gájer Lászlóval, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgetett Tóth János András a Szent István könyvhéten a Katolikus rádió pavilonjában, a Ferenciek terén.

Bár a világ összes gejzíre egy Izlandon időszakosan kitörő hőforrásról kapta a nevét, természetesen nem ez a szigetország egyetlen nevezetessége. Ott van a gyógyfürdőnek használható Kék lagúna, a számos vulkán és gleccser, az utóbbi fél évszázadban a négyszeresére növekedő tó, vagy a színes kőzetek festette felföld. A Magyarországnál kicsivel nagyobb területen annyi ember él, mint Miskolc és Debrecen lakossága együttvéve. A látványosságok jelentős része megtekinthető most egy kiállításon. A látogatók és Zsoldos Szilvia kalauza Nagy Gábor idegenvezető, fényképész, geográfus volt. A (Majdnem) mindent láttam Izlandon című tárlat Érden tekinthető meg, a Magyar Földrajzi Múzeumban egészen május 26-ig.

Egy epigramma részlete következik: „ködökbe veszett a remény az álom, de örök a törvény Te el ne feledd hogy mit jelent az ’Ora et labora!’” Ez az alkotás – számos másik verssel együtt – az Aquincumi költőversenyre született. A rendezvénysorozat - ahol kortárs szerzők önthették antik formába gondolataikat – összesen 25 évadot ért meg. A május 17-diki emlékest, 17.00 órától az Óbudai társaskörben a régi hangulatot igyekszik felidézni például a díjnyertes pályaművek segítségével. Az eredeti ötletadót Papp János színművészt hívta fel Nagy György András.

Kép: Az Aquincumi Múzeum fotója

A Magyar Művészeti Akadémia kiadásában megjelent az „Elveszett nemzedék” Albert Gábor 50 évnyi levelezéséből Albert Zsuzsa által válogatott és szerkesztett kötet. Pécsi Györgyi József Attila díjas kritikus Tamási Áron díjas irodalomtörténész, az MMA Kiadó ügyvezető igazgatója vezette a könyvbemutatót a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Neves olasz kvartett lép fel a bakonybéli bencés monostor évszázados falai között május 19-én. Az olasz Quartetto Eos Rómából érkezik a Szent Mauríciusz Monostorba a MERITA európai nemzetközi kamarazenei együttműködés keretében. A koncerten való részvétel ingyenes, a koncert után beszélgetésen lehet részt venni a művészekkel a monostor kávézójában. Pista Eszterrel a koncert szervezőjével Fazekas Gyöngyvér beszélgetett.

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Talán kijelenthetjük, hogy a magyar animációs film bölcsője a Pannónia Filmstúdió és a Kecskeméti Rajzfilmstúdió. Ontották a színvonalasabbnál színvonalasabb filmeket, A kiskakas gyémánt félkrajcárjától a Frakk, a macskák rémén át a Sebaj Tóbiásig.
Ugyan 30 éve fordult a világ, de Varga Zoltán filmtörténészt az is érdekelte, hogyan változott a hazai filmkészítés a rendszerváltás után. Vizsgálódása tárgyául a szakma nagy öregjeinek életművét és fiatal rendezők eddigi munkásságát választotta: Gyulai Líviuszét, Orosz Istvánét, Cakó Ferencét, M. Tóth Éváét, Csáki Lászlóét, Ulrich Gáborét és Bucsi Rékáét.
A hét magyar művész portréját Varga Zoltán olvasmányos stílusban tárja az olvasó elé. Magyar animációs rendezőportrék című kötetét kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban április 26-án. Zsoldos Szilvia a helyszínen először a szerzőt, dr. Varga Zoltánt kérdezte, de megszólal a beszélgetés moderátora, Gelencsér Gábor, az ELTE Filmtudományi Tanszékének docense és az idén március 15-én Kossuth-díjjal kitüntetett Cakó Ferenc grafikusművész, animációsfilm-rendező is.

Három, 18. századi barokk orgona szólal meg egyazon koncerten az Orgonák Éjszakáján a Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában május 18-án. A hangszerek felújításakor arra törekedtek, hogy megőrizzék azok eredeti hangzásvilágát. Ennek módjairól, illetve a koncerten elhangzó művekről is kérdezte Tóth Zsófia Dejcsics Konrád atyát, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatóját.

Még a múlt év végén jelent meg a Fonó Kiadó gondozásában a Fonogram-díjas Cserepes Károly többszörösen nemzetközi toplistás lemezsorozatának hatodik, egyben záróalbuma, melyen ezúttal is a „remix” módszerével szólalnak meg archív felvételek, ugyanakkor újszerű hangkörnyezetben. A Pink című album anyagához régi magyar folklór énekesek felvételei adták az alapot, a hangszerelésként használt blues- és jazzminták pedig szintén 60-70 évvel ezelőtt születtek. A lemez kapcsán Cserepes Károllyal Szentimrei Kristóf beszélgetett.

Országszerte több mint kétezer helyszínen kizárólag magyar zene szól május 9-én. Az Él a Zene! célja előtérbe helyezni a magyar szerzőket, előadókat és dalokat. Az Artisjus Egyesület által támogatott kezdeményezésnek négy olyan nő a nagykövete, akik munkájukkal hidat jelentenek a dalok és a közönség között. Közülük most a Művészetek Völgye szervezésében már sok tapasztalatot gyűjtött szervezővel, Oszkó-Jakab Natáliával beszélget Fazekas Gyöngyvér.

A Hegyvidék Kulturális Szalon vezetőjével Menyhárt Évával Kövesdy Zsuzsa beszélget a következő hetek programválasztékáról.

Az Eucharist együttes a miénk, katolikusoké – állíthatnánk teljes bizonyossággal. A Gável testvérek könnyűzenei műfajban, több mint negyedszázada szerzett dalai ugyanis jelen vannak az egyházi életünkben: akár a liturgiához illeszkedően a szentmisén, akár fesztiválok, stadionok vagy művelődési házak színpadjain, a színtiszta katolikus tanítás hordozóiként. Amit a legnagyobbaktól sokszínűen és harmonikus egészként átörökölhettek – mondjuk, Sillye Jenőtől vagy Dobszay Lászlótól –, azt most a Sacro Song oktatási programjuk részeként, az egyházmegyék felkérésére továbbadják azoknak, akik méltón és szakszerűen szeretnék Istent dicsérni énekkel, gitárral és könnyűzenével.

A „Tápláló szent kenyér” kezdetű eucharisztikus éneküket felekezeteken átívelően az egész ország ismeri és fújja. Egy évvel ezelőtt a Szentatya is hallhatta őket a Kossuth téren a Pápamobil formáció tagjaiként.

Az iskolákban a diákok számára SuliBuli-t tartanak, a Dramatizált Biblia neves színészeivel pedig kulturevangelizációs előadásokat szerveznek, hogy az Ige erejével és zenéjükkel még több szívet nyerjenek meg Istennek.

Szerkesztő: Tóth János András
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Színek Világa – ezzel címmel hívja az érdeklődőket egy etnikai határokon átívelő utazásra a Jászság Népi Együttes és a Khamoro Táncszínház május 10-én a RaM Colosseumba. A 80 perces előadás közreműködői színes zenei és mozgásvilággal egymásba ölelkezve, változatos ritmusokban, és hangszínekben gazdag harmóniában jelenítik meg egy szegletét a cigány kultúrának. Az esemény kapcsán Farkas Zsolt, az előadás zenei rendezője volt rádiónk vendége, akit a Khamoro Táncszínház alapításáról is kérdezett Szentimrei Kristóf.

A Vámos család története összeforrt a 20. századi fotográfiával, az üvegnegatívtól egészen a digitális technikáig, mindezt pedig sokféle tárgyon és az elmúlt 120 évet leképező fotókon keresztül tekinthetik meg a látogatók. Vámos Judit már a harmadik generáció tagjaként vette át édesapja üzletét közel 40 évvel ezelőtt, és bár a Vámos fotót 2020-ban bezárták, ő továbbra is ápolja családi örökségét. Vele járta körbe Szentimrei Kristóf az izgalmas tárlatot, amely egészen szeptember 1-jéig megtekinthető Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.

A magyar középkor egyik legépebb állapotban megőrzött építészeti emléke a pannonhalmi bencés apátság harmadik temploma, amelynek építését Uros apát kezdeményezte a monostor általános megújításának részeként, és amely idén ünnepli felszentelésének 800. évfordulóját. Ehhez kapcsolódóan április 27-én tartották az idei Bazilika800 emlékévre rendezett Uros apát és műve című időszaki kiállítás hivatalos megnyitó ünnepségét. Dejcsics Konrád atyával, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójával Fülöp Tamás készített telefonon interjút.

A Magyar Katolikus Rádió idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, ennek apropóján pedig több műsorunkban is beszélgetünk korábbi és jelenlegi munkatársainkkal is.
Csuth Judit 2011 óta tagja rádiónk kulturális szerkesztőségének, az elmúlt bő egy évtized során pedig számtalan riportot készített az Akvarellbe is. Kulturális palettánk állandó szerkesztője ezúttal vendégként tette tiszteletét rádiónk stúdiójában, akivel Szentimrei Kristóf beszélgetett a műsorkészítés érdekességeiről és kihívásairól, valamint szóba került munkatársunk pécsi kötődése is, melynek kapcsán egy érdekes állandó kiállításról, a Szerecsen Patikamúzeumról készült riportját is meghallgathatjuk.

Heves vármegyében, Besenyőtelek és Poroszló között bújik meg a Graefl Major Kétútköz, ahol Magyarország egyetlen vidéki szecessziós kastélya és az újjáépített Szent András kápolna is megtalálható. A tulajdonosok, Szerencsés Györgyi és Szepesi Péter olyan feladatot vállaltak magukra, melyekhez keveseknek lett volna bátorsága. A riporter Kiss Rita volt.

A Magyar Katolikus Rádió idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, ennek apropóján pedig több műsorunkban is beszélgetünk korábbi és jelenlegi munkatársainkkal is.
Csuth Judit 2011 óta tagja rádiónk kulturális szerkesztőségének, az elmúlt bő egy évtized során pedig számtalan riportot készített az Akvarellbe is. Kulturális palettánk állandó szerkesztője ezúttal vendégként tette tiszteletét rádiónk stúdiójában, akivel Szentimrei Kristóf beszélgetett a műsorkészítés érdekességeiről és kihívásairól, valamint szóba került munkatársunk pécsi kötődése is, melynek kapcsán egy érdekes állandó kiállításról, a Szerecsen Patikamúzeumról készült riportját is meghallgathatjuk.

Heves vármegyében, Besenyőtelek és Poroszló között bújik meg a Graefl Major Kétútköz, ahol Magyarország egyetlen vidéki szecessziós kastélya és az újjáépített Szent András kápolna is megtalálható. A tulajdonosok, Szerencsés Györgyi és Szepesi Péter olyan feladatot vállaltak magukra, melyekhez keveseknek lett volna bátorsága. A riporter Kiss Rita volt.

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Peresztegi Attila