Zenei kincsestár

1-7. A nyári utazások idején a Zenei Kincsestárban is fölkerekedünk, hogy meglátogassuk az 1600-as és 1700-as évek Európájának zenei központjait, a nyugati klasszikus zene kialakulásának legfontosabb színtereit. Utazásunk Velencében indul. Érintjük majd Lübecket, Bécset, Hannovert, Lipcsét, Drezdát, Mannheimet, Salzburgot és Eisenstadtot, hogy Potsdami úticélunk elérésekor megelégedetten nyugtázhassuk: a kiváló régizenei együttesek jóvoltából megmenekedtünk mindama fáradalmaktól, amelyek a korabeli mesterek életének velejárói voltak. Bámulatos, hogy a kor mostoha utazási körülményei között, sokszor háborús és járványok sújtotta viszonyok közepette kialakult az, amit európai műzenének nevezünk. A tisztes távolban muzsikáló udvari zenekarok hozzájutottak a legkiválóbb itáliai mesterek alkotásaihoz, és nem csak ezek utánzása, de az olasz művészek meghívása is hozzájárult a zenei összhang létrejöttéhez az európai nemzetek között. Utunk kiindulópontja a tündökletes káprázatváros, Velence. A XVI. században járunk, a kóruspolifónia és a hangszeres tónusok ínyenc kiaknázásának fénykorában. A Szent Márk templomban a két Gabrieli, Andrea és Giovanni muzsikál, nem borítva árnyékba olyan kismestereket, mint Girolamo Fantini, aki Monteverdi méltó pályatársa. A Consortium Musicum együttesét Günther Arndt vezényli, az orgonánál Rudolf Ewerhart.