1-3. A Zenei Kincsestárban hamarosan fölhangzó szerzemény hallatán első benyomásunk a jazzes hatások, a huszadik századi szimfonikus zene – Sztravinszkij és Bartók – és a későromantika különleges együttállása lehet. Nem is alaptalanul. Eklektikus, G-dúr zongoraversenyét, amelyet egyszerre szentelt Mozart és Saint-Saëns szellemének, Maurice Ravel, a francia modernitás talán leginkább egyetemes alakja eredetileg „baszk rapszódiának” tervezte. A balladisztikus hangvétel megteremtése végül a középső tételre hárult, amelyet két, már-már rajzosnak mondható, ötletteli és virtuóz gyorstétel keretez. Mozart e lírai tájképben egy idézet formájában meg is személyesül: Ravelt mindvégig hatása alatt tartja a klarinétötös lassútétele. Az 1929-ben keletkezett, ma is modern szerzemény szólistája Michele Campanella, a Stuttgarti Rádió Szimfonikusait Gianluigi Gelmetti dirigálja.
4. Ravel G-dúr zongoraversenye után hallgassuk meg a Pavane egy infánsnő halálára című zenekari fantáziát. A Francia Nemzeti Zenekar élén Georges Prétre.
