Talán nincs még egy művészettörténeti korszak, amely egymástól olyan távol álló alkotói attitűdöket foglalna magában, mint a romantika. Liszt heroizmusa, Chopin költőisége, Brahms monumentalitása, Mendelssohn letisztultsága, Verdi ösztönössége mind megfér egymás mellett egyetlen korszakban – és a sort még jócskán folytathatnánk. Mai komponistánk, az 1782 és 1840 között élt Niccoló Paganini újabb eredeti szín a romantika palettáján: ő a briliáns nagyvilági szórakoztatás, a könnyed virtuozitás mestere. Súlytalansága talán egyedül Rossiniéhoz fogható. Ma Paganini könnyű kézzel ontott bravúrdarabjaiból hallunk részleteket lenyűgöző fölvételekről. Bevezetésképpen az 1., D-dúr hegedűverseny nyitótételét, amely – nem meglepő módon – látványos nagyzenekari bevezetésével a szólóhangszer csillogásának készíti elő a terepet. A szólista Ilya Kaler, a Lengyel Nemzeti Rádiózenekar élén Stephen Gunzenhauser.
Előadóink a 2., h-moll Paganini-hegedűverseny zárórondójával folytatják. Ismertebb nevén a La campanellát halljuk.
Híres szólócapricciói és koncertjei mellett Paganini nagy népszerűségre tett szert hegedűre és gitárra szerzett duóival, amelyek remekül illeszkedtek a kor zenei szalonjainak miliőjéhez. Az 1. szonáta nyitótételét és a kéttételes 7. szonátát Moshe Hammer és Norbert Kraft remek előadásában halljuk.
