Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Felolvassa: Szakácsi Sándor
A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette.
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Szerkesztő: Tar Éva
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
(15/15.)
1.
€ vagy EURÓ?
Jó-e Magyarországnak a közös pénz bevezetése, vagy nem jó? Vagy rossz?
Mert előttünk a görög példa, ahol a gazdaságra nézve katasztrofálisak voltak a következményei a közös valutának? Mert az euró csak a nagyoknak jó? Még konkrétabban: csak Németországnak, az exportvilágbajnoknak? Mert ahol a német cégek megjelennek Európában, ott a hazaiaknak kevés lehetőségük marad? És a közös pénz pont ennek a jelenségnek nyit utat? Mert a saját pénz elvesztése egy lehetőséget is elvesz az országoktól, mely képessé teszi őket bizonyos kellemetlen gazdasági folyamatok kivédésére? Mert "Mit kivánt a magyar nemzet" 1848-ban a 12 pont közül a kilencedikben? "Nemzeti Bank"-ot.
Vagy: mindennek pont az ellenkezője igaz? Elképzelhető, hogy pont az euró bevezetése hozza közel Európát gazdasági értelemben is? És felgyorsulhat Magyarország felzárkózása a legfejlettebb európai államokhoz?
Nos, egyelőre nem tudjuk a válaszokat. Szokták mondani, hogy a puding próbája az evés. Csak itt egy kicsit nagyobb a tét.
A témáról többször is szólunk majd a következőkben. A mai alkalommal a műsor vendége: Lóránt Károly közgazdász.
2.
Megosztó kompromisszum - az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából
Mi lett volna ha?
A történészek mindig elmondják, hogy ez a kérdés nem tehető fel, de azért időnként szeretnek eljátszani a gondolattal. Mi lett volna, ha nem jön létre 1867-ben a kiegyezés? Nem lett volna a nagy fellendülés Magyarországon a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első évtizedében? Máshogy alakul az ország szerepe az I. világháborúban? Talán nem is lett volna Trianon?
A kérdések történelmietlenek. Történt, ami történt. De vajon hogyan látja a történettudomány az eseményeket másfél évszázad távolából?
Erről szól az a nemzetközi konferencia is, melyet a Magyar Történelmi Társulat, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Veritas Történetkutató Intézet szervez a "Megosztó kompromisszum - az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából" címmel szeptember 26-án.
A műsor vendége Csorba László és Hermann Róbert történész.
Anzix. A Magyar Cserkészszövetség hetvenfős vándortáborát a nyáron Izlandon tartották. E szervezésről és az élményekről Hári Mártonnal beszélget a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
„Arcot adni a tömegnek” címmel nyílt kiállítás Hölvényi Kristóf Közel-Keleten készült fényképeiből a Párbeszéd Házában. A tárlat a Jezsuita Menekültszolgálat közel-keleti tevékenységét mutatja be. A fotográfussal és Sajgó Szabolcs jezsuitával Szerdahelyi Csongor beszélgetett.
Arany János Emlékkonferenciát szervez a Nagykapos és Vidéke Társulás szeptember 22-én 13.00 órától a felvidéki Nagykaposon. Gabri Rudolfot Sallai Éva kérdezte.
Németh Ilona egész alkotó pályáján színházi emberként dolgozott - bábosként, színészként, jelmez-, látvány- és legfőképpen bábtervezőként. Azonban a Műcsarnokban augusztusban és szeptemberben látható kiállítása arra is lehetőséget adott, hogy annak lássuk őt, ami mindig is volt: képzőművésznek.
családi magazin
szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A székesfehérvári Kortárs Művészeti Gyűjtemény az Ars Sacra Fesztiválon
Idén 7. alkalommal rendezték meg a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteményének eseményét. A megjelent alkotóművészek és az érdeklődők az Ars Sacra Fesztivál keretében meghirdetett programon Földi Péter Kossuth-díjas festőművész megnyíló kiállítását is megtekinthették. Spányi Antal püspök Földi Péter alkotásait méltatva elmondta, mindannyian rácsodálkozhatunk arra, ahogy a művész a világot látja és ábrázolja. Feltűnő a képein megjelenő, csak rá jellemző szín és formavilág. Egy sajátos univerzum, amit azonnal felismerünk, benne az állatokkal, az emberekkel, vagy akár a kereszthalált halt Krisztussal. Népmesei elemeket bemutató és szimbolikus képei a gyerekeket és a felnőtt korosztályt egyaránt megszólítja, hisz Földi Péter művészetének egyik inspirálója a gyerekrajzok.
irodalom gyerekeknek.
Mészöly Ágnes: Sünimanó
Felolvassa: Nagy-Kálózy Eszter
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Hangmérnök: Horváth János
Rendező: E. Román Kata (5/4.)
Pályám emlékezete
szerkesztő: Liptay Katalin
A burgonyától a szilvafáig.
Vendég: Kósa László, Széchenyi-díjas néprajzkutató, művelődéstörténész
Első publikációját huszonévesen a dél-somogyi burgonyatermesztésről írta. Már érett kori műve: a Hét szilvafa árnyékában, amely a nemesség alsó rétegének életét és mentalitását mutatja be - a rendi társadalom utolsó évizedeiben Magyarországon. Kollégái és tanítványai e két útjelző műből vonták össze a Professzor Úr hetvenedik születésnapjára kiadott, tisztelgő tanulmánykötet címét, amit fentebb idéztünk. Húsz éven át vezette az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékét. De tanítványai alighanem jóval többen vannak, mint annak az időnek az egyetemi hallgatói. Könyveiből és könyveiben a néprajz és kultúrhistória iránt érdeklődő olvasóközönség okulhat és gyönyörködhet. Gyökerek, hagyományok, nemzeti és egyetemes örökség. Életmód, mentalitás, civilizáció és kultúra. Mindez együtt a művelődéstörténet, amelynek tudós mestere munkájáról, életéről mesél.
Antoine de Saint-Exupery: Egyedül a felhők felett
A gép, az ember és a sivatag
Fordította: Rónay György
Felolvassa: Kaszás Gergő
Hangmester: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Dramaturg-rendező: Sárospataki Zsuzsanna (14/4.)
A Kocka csoki műhelybe látogatunk, melyben autista fiatalok készítik az ízletes és szemgyönyörködtető finomságokat Dénes Ákos cukrászmester irányításával. A Műhely e mellett képzések helyszíne is. Az autista fiatalok és szüleik számára is segítséget nyújtanak a munka világába való beilleszkedéshez.
- Határtalanul program keretében Erdélybe utazhattak a kalocsai diákok
- Kúlában nyílt kiállítása Török Ferenc kalocsai festőnek
- Zsidó emlékközpont felépítését támogatja Debrecen városa
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Téma: Szunyogh Xavér életútja II/.rész
Vendég: Wirthné Diera Bernadett
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Művek és művészek
szerkesztők: Dvorszky Hedvig és Jálics Kinga
1. Interjú Virág Zsolt jogász, művészettörténész a nemzeti kastély és várfelújítási program vezetőjével
2. Interjú Szalai Bélával (képünkön) A Feiglerek – egy esztergomi polgárcsalád története című könyvéről
1.A Nemzeti Kastély-és Várfelújíttási program miniszteri biztosa Virágh Zsolt művészettörténész és jogász, műsorunkban elemzi e feladat jelentőségét, egyes munkafázisait és meg is említ néhány már elkészült, készülőben lévő, művelődési és turisztika célokat egyaránt szolgáló együttes programját.Az Ő nevéhez fűződik a mintegy 12 kötetben korábban megjelentetett kastélylexikon sorozat, amely részletes felmérést tartalmaz Magyarország ebben rejlő nemzeti kincseiről./DH/
Az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium kiadásában napvilágot látott könyv borítóján ez áll: "A Feiglerek - egy esztergomi polgárcsalád története." A szerzők: Szalai Béla és Szalay Katalin. Mai műsorunkban e könyvről, azaz a családjáról mesél egy Feigler leszármazott, azaz az egyik szerző, Szalai Béla. /JK/
családi magazin
szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A székesfehérvári Kortárs Művészeti Gyűjtemény az Ars Sacra Fesztiválon
Idén 7. alkalommal rendezték meg a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteményének eseményét. A megjelent alkotóművészek és az érdeklődők az Ars Sacra Fesztivál keretében meghirdetett programon Földi Péter Kossuth-díjas festőművész megnyíló kiállítását is megtekinthették. Spányi Antal püspök Földi Péter alkotásait méltatva elmondta, mindannyian rácsodálkozhatunk arra, ahogy a művész a világot látja és ábrázolja. Feltűnő a képein megjelenő, csak rá jellemző szín és formavilág. Egy sajátos univerzum, amit azonnal felismerünk, benne az állatokkal, az emberekkel, vagy akár a kereszthalált halt Krisztussal. Népmesei elemeket bemutató és szimbolikus képei a gyerekeket és a felnőtt korosztályt egyaránt megszólítja, hisz Földi Péter művészetének egyik inspirálója a gyerekrajzok.
irodalom gyerekeknek.
Mészöly Ágnes: Sünimanó
Felolvassa: Nagy-Kálózy Eszter
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Hangmérnök: Horváth János
Rendező: E. Román Kata (5/4.)
Németh Ilona egész alkotó pályáján színházi emberként dolgozott - bábosként, színészként, jelmez-, látvány- és legfőképpen bábtervezőként. Azonban a Műcsarnokban augusztusban és szeptemberben látható kiállítása arra is lehetőséget adott, hogy annak lássuk őt, ami mindig is volt: képzőművésznek.
A Kocka csoki műhelybe látogatunk, melyben autista fiatalok készítik az ízletes és szemgyönyörködtető finomságokat Dénes Ákos cukrászmester irányításával. A Műhely e mellett képzések helyszíne is. Az autista fiatalok és szüleik számára is segítséget nyújtanak a munka világába való beilleszkedéshez.
Antoine de Saint-Exupery: Egyedül a felhők felett
A gép, az ember és a sivatag
Fordította: Rónay György
Felolvassa: Kaszás Gergő
Hangmester: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Dramaturg-rendező: Sárospataki Zsuzsanna (14/4.)
Művek és művészek
szerkesztők: Dvorszky Hedvig és Jálics Kinga
1. Interjú Virág Zsolt jogász, művészettörténész a nemzeti kastély és várfelújítási program vezetőjével
2. Interjú Szalai Bélával (képünkön) A Feiglerek – egy esztergomi polgárcsalád története című könyvéről
1.A Nemzeti Kastély-és Várfelújíttási program miniszteri biztosa Virágh Zsolt művészettörténész és jogász, műsorunkban elemzi e feladat jelentőségét, egyes munkafázisait és meg is említ néhány már elkészült, készülőben lévő, művelődési és turisztika célokat egyaránt szolgáló együttes programját.Az Ő nevéhez fűződik a mintegy 12 kötetben korábban megjelentetett kastélylexikon sorozat, amely részletes felmérést tartalmaz Magyarország ebben rejlő nemzeti kincseiről./DH/
Az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium kiadásában napvilágot látott könyv borítóján ez áll: "A Feiglerek - egy esztergomi polgárcsalád története." A szerzők: Szalai Béla és Szalay Katalin. Mai műsorunkban e könyvről, azaz a családjáról mesél egy Feigler leszármazott, azaz az egyik szerző, Szalai Béla. /JK/
A Zenei Kincsestárban a szimfónia-irodalom egyik sarkköve, Haydn 104., D-dúr szimfóniája szólal meg a Londoni Filharmonikusok és Eugene Jochum felvételéről. Az 1795-ben bemutatott, Londoni szimfóniaként ismert alkotás a legpompásabb fényűzési cikk, amellyel a londoni nagypolgárság az arisztokrata életérzést maga köré varázsolhatta.
