Műsorújság

páros év, évközi idő 13. hét, szombat ** Mt 9,14-17 ** Akkor odajöttek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: ,,Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?'' Jézus így felelt nekik: ,,Vajon gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek azonban a napok, amikor elveszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek. Senki sem varr régi ruhára nyers szövetből foltot; mert kiszakad a folt a ruhából, és a szakadás még nagyobb lesz. Új bort sem töltenek régi tömlőkbe, mert különben a tömlők szétrepednek, s kiömlik a bor is, meg a tömlők is tönkremennek. Az új bort új tömlőkbe töltik, így mind a kettő megmarad.''

Fiume, a magyar tengeri kijárat elveszítését megbocsáthatatlan történelmi veszteségnek tekintjük. Az Adria északkeleti csücskében, a Kvarner-öbölben fekvő Fiumét III. Frigyes 1464-ben megvásárolta és a Habsburg Örökös Tartományok közé sorolta. III. Károly 1719-ben szabad kikötővárossá nyilvánította. Mária Terézia 1779. április 23-án különálló területként, corpus separatumként a várost a Szent Korona országaihoz csatolta. Ezzel deklarálta, hogy Fiume kormányzása közvetlenül Magyarországot illeti meg. 20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as magyar-horvát kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét. A Magyar Királyság tengeri kijáratának kereskedelmi, gazdasági fellendülése az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés után páratlan sikertörténet lett: Fiume fél évszázadra Magyarország iparának egyik fellegvára lett. A kiegyezés utáni magyar politika kereskedelmi létérdeknek és a magyarság megmaradása zálogának tekintette a kikötőváros Magyarországhoz tartozását. Az 1868-as magyar-horvát kiegyezés után 11 hajótársaság működött a városban. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság 1881. december 21-én alakult meg, megtörve az osztrák tulajdonban lévő Lloyd Rt. egyeduralmát. 1894-től beszélhetünk a fiumei Magyar Királyi és Állami Tengerészeti Akadémiáról, a Nautikáról. Dr. Ábrahám Barna történészt, az ELTE Román Filológiai Tanszékének habilitált egyetemi docensét első műsorunkban Fiuméről, a Magyar Királyság tengeri kijáratáról, Fiuméről, mint politikai, gazdasági, kereskedelmi kérdésről, és a gazdasági konkurenciaharc központjáról kérdeztük, és arról, hogy mit jelentett a kikötőváros a Magyar Királyság számára. Következő műsorunkban az olasz-fiumei identitásról, életérzésről, az olaszok regionális fiumei öntudatáról, nemzettudatáról és a magyar-olasz viszony megromlásáról beszélgetünk.

Diplomaosztó és tanévzáró Ünnepséget tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A beregszászi székhelyű magyar felsőoktatási intézmény több mint három évtizede Kárpátalja meghatározó magyar oktatási intézményévé és kulturális központjává nőtte ki magát. A beregszászi járási kistérségek önkormányzataiban 53 képviselővel van jelen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A KMKSZ szerint atovábbi hatékony érdekvédelemhez össze kell hangolni a munkát, ezért konferenciát tartottak, amelyen megvitatták a háborús időszakhoz kötődő legfrissebb intézkedéseket és határozatokat Két díjat is kapott a Beregszászi Színház a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján. A seregszemlén a kárpátaljai teátrum Gogol Háztűznéző című előadásával lepte meg a közönséget. A Baptista Szeretetszolgálat szervezésében külföldi szakemberek tartottak mentális egészség megóvására irányuló képzést azoknak az egészségügyi szakembereknek, civileknek és belső-ukrajnai menekülteknek, akiket különösen megviselt a háborús időszak.

Széchenyi István kora pénzügyi állapotait bírálta a Hitel című művében. A márciusi ifjak 12 pontja között szerepelt: 9. Nemzeti Bank. Végül Trianon után, 1924. június 24-én alakulhatott meg a Magyar Nemzeti Bank. Az intézmény honlapján így ír az évfordulón Matolcsy György elnök: "Száz év alatt hatalmas szakmai tapasztalat gyűlt össze, amit az MNB jelenlegi vezetése az ország javára fordít. Ahogy az MNB első tíz éve megalapozta az azt követő évtizedet, úgy az utolsó, mögöttünk álló évtized is a jegybankkal válhatott sikeressé. A Magyar Nemzeti Bank száz esztendeje a helytállás évszázada, a nemzet szolgálata és a töretlen munka Magyarország gyarapodásáért." Vendégünk a stúdióban Révész Emese, a Pénzmúzeum múzeumpedagógusa.

Hogyan és miért jött létre a 19. században egy önkéntes, pártatlanság és egyetemesség elvén álló segélyszervezet? Ki volt aki éltre hívta? Henri Dunant svájci üzletemberről, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítójának életéről beszélgettünk Paár Ádám történésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Két cikluson keresztül a budapesti Műegyetem rektora volt. Ezen idő alatt, meg az utána következő években többször előkerült találkozásunk során - én mondtam -, hogy "egyszer majd meginterjúvolom". Hát, eljött az "egyszer majd". fotó: https://epito.bme.hu

Mai magazinunkban második felében egy karriernapról tudósítunk hosszabban. Adásunkat pedig azzal kezdjük, hogy néhány nappal ezelőtt átadták az újjáépített balatonszéplaki és balatonfenyvesi vasútállomást.

Elsőként a Jubiláns Házaspárok Hálaadó szentmiséjéről szól Veres András győri megyéspüspök. A Katolikus karitász nyári táborairól Écsy Gábor országos igazgató számol be. A magyar kormányfő a megbízott belga miniszterelnöktől vette át a soros elnökséget. A béke lesz a magyar uniós elnökség középpontja -nyilatkozta Orbán Viktor. A következő percekben Huber Szebasztián politikai elemzővel beszélgetünk. Országos roma találkozót tartottak mai adásunk napján. A zarándoklatáról Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet szakmai vezetőjével a rendezvény előtt beszélgettünk. Indiában lezajlott a világ legnagyobb parlamenti választása. Trembeczky Zsolttal, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával Pozsgai Nóra beszélget. 110 éve, 1914 július 5-én I. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot küld Ferenc Józsefnek, bátorítva, hogy hadat üzenjen Szerbiának, amivel kitört az első világháború. Kovács Örs történésszel, a Rubicon Intézet munkatársával beszélgetünk. A háború következménye hazánk számára 1920- ban a trianoni békediktátum aláírása és ratifikációja. Erről szól a A KÉNYSZERNEK ENGEDVE című könyv. A mű szerzőjével, Dr. Vizi László Tamással, a Kodolányi Egyemet mb. rektorával beszélgetünk.

Mai magazinunkban második felében egy karriernapról tudósítunk hosszabban. Adásunkat pedig azzal kezdjük, hogy néhány nappal ezelőtt átadták az újjáépített balatonszéplaki és balatonfenyvesi vasútállomást.