Műsorújság

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Fiume, a magyar tengeri kijárat elveszítését megbocsáthatatlan történelmi veszteségnek tekintjük. Az Adria északkeleti csücskében, a Kvarner-öbölben fekvő Fiumét III. Frigyes 1464-ben megvásárolta és a Habsburg Örökös Tartományok közé sorolta. III. Károly 1719-ben szabad kikötővárossá nyilvánította. Mária Terézia 1779. április 23-án különálló területként, corpus separatumként a várost a Szent Korona országaihoz csatolta. Ezzel deklarálta, hogy Fiume kormányzása közvetlenül Magyarországot illeti meg. 20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as magyar-horvát kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét. A Magyar Királyság tengeri kijáratának kereskedelmi, gazdasági fellendülése az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés után páratlan sikertörténet lett: Fiume fél évszázadra Magyarország iparának egyik fellegvára lett. A kiegyezés utáni magyar politika kereskedelmi létérdeknek és a magyarság megmaradása zálogának tekintette a kikötőváros Magyarországhoz tartozását. Az 1868-as magyar-horvát kiegyezés után 11 hajótársaság működött a városban. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság 1881. december 21-én alakult meg, megtörve az osztrák tulajdonban lévő Lloyd Rt. egyeduralmát. 1894-től beszélhetünk a fiumei Magyar Királyi és Állami Tengerészeti Akadémiáról, a Nautikáról. Dr. Ábrahám Barna történészt, az ELTE Román Filológiai Tanszékének habilitált egyetemi docensét első műsorunkban Fiuméről, a Magyar Királyság tengeri kijáratáról, Fiuméről, mint politikai, gazdasági, kereskedelmi kérdésről, és a gazdasági konkurenciaharc központjáról kérdeztük, és arról, hogy mit jelentett a kikötőváros a Magyar Királyság számára. Következő műsorunkban az olasz-fiumei identitásról, életérzésről, az olaszok regionális fiumei öntudatáról, nemzettudatáról és a magyar-olasz viszony megromlásáról beszélgetünk.

Diplomaosztó és tanévzáró Ünnepséget tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A beregszászi székhelyű magyar felsőoktatási intézmény több mint három évtizede Kárpátalja meghatározó magyar oktatási intézményévé és kulturális központjává nőtte ki magát. A beregszászi járási kistérségek önkormányzataiban 53 képviselővel van jelen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A KMKSZ szerint atovábbi hatékony érdekvédelemhez össze kell hangolni a munkát, ezért konferenciát tartottak, amelyen megvitatták a háborús időszakhoz kötődő legfrissebb intézkedéseket és határozatokat Két díjat is kapott a Beregszászi Színház a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján. A seregszemlén a kárpátaljai teátrum Gogol Háztűznéző című előadásával lepte meg a közönséget. A Baptista Szeretetszolgálat szervezésében külföldi szakemberek tartottak mentális egészség megóvására irányuló képzést azoknak az egészségügyi szakembereknek, civileknek és belső-ukrajnai menekülteknek, akiket különösen megviselt a háborús időszak.

Két cikluson keresztül a budapesti Műegyetem rektora volt. Ezen idő alatt, meg az utána következő években többször előkerült találkozásunk során - én mondtam -, hogy "egyszer majd meginterjúvolom". Hát, eljött az "egyszer majd". fotó: https://epito.bme.hu