Műsorújság

Műsorunkban folytatjuk múlt hét pénteken elkezdett csongrádi barangolásunkat. A természeti, szakrális és néprajzi helyi értékek után, ma a város két gyűjteményével ismerkedünk. Az idén 70 éves Tari László Múzeumba és az ottjártamkor épp a 9. születésnapját ünneplő Népek Háza Babamúzeumba látogatunk.

Sík Sándor piarista szerzetes, költő, irodalomtörténész, tanár és a magyar katolikus kultúra meghatározó alakja életének egyik „titkos szerelme” a színház volt. Bár olyan művei, mint az István király vagy A podolini diákok ismertek lehetnek az irodalom és a színház kedvelői előtt, drámaírói életművének jelentős része hosszú évtizedeken át nehezen volt hozzáférhető. Most azonban egy különleges vállalkozás eredményeként három vaskos kötetben jelent meg Sík Sándor összegyűjtött színműveinek teljes anyaga a Kairosz Kiadó gondozásában. Ez a három kötet valódi irodalmi kuriózum: egy olyan Sík Sándort fedezhetünk fel benne, aki a történelem, a hit, az emberi sors és a nemzeti közösség nagy kérdéseit nemcsak versben, hanem a színpad nyelvén is megfogalmazta. A köteteket Koltai András és Bozók Ferenc rendezte sajtó alá; Bozók Ferenc piarista atya a kiadvány megszületésének hátteréről és Sík Sándor drámai életművének jelentőségéről beszélget Kovács Éva Rebeccával. Magyarország rejtett zenei kincsei szólalnak meg az Erdődy Kamarazenekar legújabb koncertjén az Egri Líceum dísztermében október 15-én. A zenekar legfrissebb kutatásainak eredményeként az Egri Főszékesegyházi Levéltár gyűjteményében őrzött kották közül olyan művek is felcsendülhetnek, amelyek hazánkban több száz éve nem voltak hallhatók. A koncerten a ritkaságok mellett olyan népszerű alkotók darabjaival is várják a közönséget, mint Mozart vagy Gregor Joseph Werner. Szefcsik Zsolt hegedűművész, a zenekar művészeti vezetője Tóth Zsófiának mesélt a kutatómunka kihívásai mellett arról a sorozatról is, amelynek része a mostani egri előadás. A Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyek a Biblia és a bibliai vonatkozású helyszínek, kultúrtörténeti események iránt érdeklődő gyermekek és felnőttek fejében megfogalmazódhatnak. A több száz kérdést és választ izgalmasan egészítik ki Nemes Anita szemet gyönyörködtető illusztrációi. A könyv szerzőjével, Miklya Luzsányi Mónikával Fülöp Tamás beszélget. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

A Szent István Tudományos Akadémia a legutóbbi ülését múlt hétfőn tartotta Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében, itt tudtunk találkozni a Gyulafehérvárról érkezett professzorral. Oláh Zoltán a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola Oktatója, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Teológiai Karának egyetemi docense. Ő látta el 2003 és 2012 között a Gyulafehérvári Papnevelő Szeminárium rektori feladatait. Több tudományos szervezetnek a tagja, mint a Romániai Biblikusok Szervezete Nagyszeben székhellyel; A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bibliaközpontjának a tagja; A Septuaginta Deutsch Wuppertal és a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciák gyakori előadója. A Septuaginta Hungarica konferenciák (I–III.) alapítója és konferenciaköteteinek szerkesztője. Fő kutatási területe az Ószövetség és több más ókori zsidó irat görög fordítása, azaz a Septuaginta. Műsorunkban Zoltán atyát a kutatásairól, illetve Ferenc pápa 2019-ben tett csíksomlyói látogatásáról is kérdezzük, mert abban fontos feladatot látott el; továbbá négyhetente jelentkező, a Szent István Tudományos Akadémia tagjait bemutató sorozatunkban természetesen ezúttal is igyekszünk beszélgetőtársunkról egy vázlatos portrét is adni. Az Akadémia történetéről: 1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról. Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír

Mai összeállításunkban először Mesterségem címere című műsorunkat hallják, melyben az idén 30 éves sajóbábonyi Hollandkert Idősek Otthona születésnapi ünnepségére látogatunk a műsor szerkesztőjével, Farkas Erzsébettel, aki a jeles nap apropóján a kezdetekről, az ünnepségről és szakmájáról is kérdezi az intézmény tulajdonosát és orvosát, Dr. Kerekes Ferencet. Ezután Mustármag című műsorunk következik, melyben az Eszterházy Károly Főiskolán 30 évvel ezelőtt végzett hittanár szakos hallgatók jubileumi találkozójáról készült összeállításunkat hallhatják. Szerkesztő: Pap Ildikó Végül a Nap imája hangzik el. Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett Műsorvezető: Farkas Erzsébet